Tanúvédelem: titkosított működés

Fotó: Veres Nándor

Tanúvédelem – a szó hallatán többeknek az amerikai igazságszolgáltatás jut eszükbe, de a tanúk védelmét nálunk is szabályozzák, a 2014-től érvényes új büntetőeljárási törvénykönyv is tartalmaz erre vonatkozó részeket.

Jánosi András

2015. január 27., 12:562015. január 27., 12:56

„Az új büntetőeljárási törvénykönyv a 125–130. szakaszig terjedő részben meghatározza a védelemre szoruló tanúkat, és megnevezi azokat az óvintézkedéseket, amelyeket védelmükre foganatosíthatnak” – nyilatkozta portálunknak a székelyudvarhelyi bíróság szóvivője, Malaieşiu Gabriela Ramona bírónő.

A büntetőeljárási törvénykönyv veszélyeztetett tanúnak ítéli azt a személyt, aki tanúvallomásának következményeként életét, testi épségét, szabadságát, javait vagy karrierjét fenyegető veszélybe kerül. A veszélyeztetett tanú védelmére mind a büntetőeljárás nyomozati szakaszában, mind pedig a bírósági kivizsgálás szakaszában hozható óvintézkedés: többek között a hatóságokkal őriztethetik a tanú lakását, vagy kirendelhetnek egy ideiglenes tartózkodásra alkalmas, védett helyet számára. A tanú és családja tagjainak kíséretét, védelmét is biztosíthatják, ugyanakkor nevet és személyes adatot is titkosíthatnak, fedőnévvel látva el a tanút.

Titkosíthatják továbbá a kihallgatásokat, például elektronikus úton hallgatva ki a tanút, hangját és képét módosítva. Ami a védett tanúkat illeti, esetükben is törvény szabályozza a kihallgatás lépéseit, a beszélgetést lefolytató személyeket, intézményeket. A sebezhető tanú minőségét az ügyészség vagy a tárgyalóbíró döntheti el. Sebezhető tanú kiskorú személy is lehet, védelmükre pedig ugyanazokat az óvintézkedéseket foganatosíthatják, mint a veszélyeztetett tanúkéra, viszont hangjuk és képük módosítása nem kötelező – vázolta fel a bírónő. A tanúvédelmi programot Romániában az Országos Tanúvédelmi Iroda irányítja, mely intézmény a belügyminisztérium és az országos rendőr-főkapitányság alárendeltségébe tartozik.