Szigorúbban fogják büntetni a tarlótüzet okozókat

Bármennyire egyszerű és olcsó módszernek is tűnik, nem szabad elégetni a tarlón maradt szalmát, a természetes legelőkön takarítás után visszamaradó  száraz növényi maradványokat, mert ezzel megsértjük az ökofeltételek biztosítására vonatkozó uniós szabályokat (GAEC 6.2) – jelentette ki az APIA Maros megyei igazgatója. A tűzveszély mellett azért sem szabad az ilyen maradványokat elégetni, mert az általunk is elfogadott uniós rendelkezések értelmében ezek a talajban kell hogy maradjanak, szerves anyaguk beépül, s a talajtáperő feljavítását kell hogy szolgálja.

Azok a gazdálkodók, akik szántóföldekkel vagy legelőkkel – akár időszakosakkal  – is rendelkeznek nem égethetik el a tarlón maradt, különböző gabonafélék szalmáját, a proteintartalmú haszonnövények vagy a burgonya száraz indáit, kukoricakórét, napraforgó- vagy repceszárat, sem pedig az időszakos legelőkön maradt száraz füvet.

Aki ezen szabály ellen vét és rajtakapják, elsődlegesen a számára jóváhagyott uniós közvetlen támogatási összegeket, vagy az országos támogatási rendszerből való részesülést kockáztatja. Ilyen vétség miatt megvonhatják a támogatási összeg egy részét, vagy akár az egészet is elveszítheti, függetlenül attól, hogy mekkora területet égetett fel.

Ovidiu Săvâșcă felhívja a figyelmet arra, hogy a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2014-ben együttműködési protokollumot írt alá az Országos Környezeti Őrséggel (GNM), valamint az Országos Vészhelyzeti Főfelügyelőséggel (IGSU) abból a célból, hogy közösen monitorizálják, miként tartják be a gazdálkodók a jó agrotechnikai és környezetvédelmi előírásokat a tarlóégetésre és a gyepek felégetésére vonatkozóan. Ennek az a fő célja, hogy közösen megakadályozzák a tarlóégetést, s hogy a szabályok ellen vétőket mindhárom intézmény bírságolhassa és büntethesse.

Az igazgató azt is elmondta, hogy az elmúlt évek szomorú tapasztalatainak hatására az APIA úgy döntött, hogy a jelenség megelőzése és meggátolása érdekében az ökofeltételek megsértése esetén a legsúlyosabb kategóriába sorolják az ilyen cselekményeket, és a legsúlyosabb büntetéseket szabják ki az elkövetőikre. Ehhez lehetőséget nyújtanak az uniós dokumentumok is, például a 2013. évi 1306-os, a közös agrárpolitikára vonatkozó EU Szabályzat, amellyel egyúttal hatályon kívül helyezték a megelőző években hozott enyhébb megítélést tartalmazó határozatokat. Ugyanez a határozat tartalmazza a támogatási összegek részleges vagy teljes megvonásának lehetőségét és szabályait vétségek esetén.