Szigorú feltételek szabályozzák a gyermekmunkát

A határozat szabályozza a művészeti-, sporttevékenységben és reklámszakmában dolgozó kiskorúak jogállását. Azért vált időszerűvé ennek a problémának  a szabályozása, mert egyre több kiskorú folytat tevékenységet az említett területeken, és számos esetben  voltak visszaélések, kihasználták – akár úgy is mondhatnánk: kizsákmányolták – a kiskorú munkaerőt.

Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselőt, az alsóház munkaügyi és szociális bizottságának tagját kérdeztük arról, mi indokolta a határozat kibocsátását. „Végső soron az a cél, hogy megvédjék a kiskorút az egészségét  károsító túlterheléstől, szavatolják jogait az elvégzett munka után járó méltányos juttatásokra, megvédve a gyermekeket a kizsákmányolás veszélyétől” – indokolta a képviselő. A kormányhatározat előírja, hogy a felsorolt tevékenységi területeken a gyermek, aki  javadalmazott tevékenységet folytat, azt csak szerződéses alapon és a gyermekvédelmi hatóság tudtával teheti. A 14 év alatti gyermek esetében polgári szerződés köttetik a tevékenységszervező és a szülők között, míg a 14 éves kort betöltött gyermekek szülői beleegyezéssel már köthetnek saját maguk nevében munkaszerződést a tevékenységszervezővel.

Melyek ezek a tevékenységek? – adódik önkéntelenül is a kérdés. „Említek néhányat: színész, énekes, táncos, zenész, akrobata, statiszta különböző kulturális és művészeti rendezvényeken, film- és rádiófelvételeken, manöken divatbemutatókon, fotómodell, profi sportoló a versenysportban” – sorolta Kerekes Károly. Lévén kiskorú gyerekről, megkérdeztük – miként kerülik el az egészségi károsodás veszélyét? „A gyerektevékenység a következő feltételekhez van kötve: a tevékenység ne legyen káros a gyermek egészségére, tiszteletben kell tartani a kormányhatározatban megszabott napi és heti tevékenységi időtartamot, időintervallumot, amely korosztályonként változó, a próbák számát és a közöttük lévő szünetek időtartamát, a két hónapot meghaladó folytonos tevékenység utáni szünetet. A kormányhatározat előírja azt is, hogy a tevékenységre a kiskorú gyermek felnőtt kísérővel mehet, aki lehet a szülő vagy  az általa megnevezett személy, esetleg a tevékenységszervező által felhatalmazott személy, de minden esetben csak olyanok, akik teljesítik a  kormányhatározatban megszabott morális és törvényes feltételeket” – magyarázta a képviselő.

A gyerek érdekében fogalmazták meg a következő előírást is: a megyei szociális és gyermekjogvédelmi igazgatóságnak egy jegyzékben kötelesek közölni a szülők, ha a gyermekük a felsorolt tevékenységek valamelyikét gyakorolja, mellékelve azokat az okiratokat, amelyek a gyermek és a szülők személyazonosságát, a gyermek egészségi és pszichológiai állapotát, az iskola beleegyezését igazolják. A gyermek által kapott juttatást a szülők csakis a gyermek javára használhatják, de ha ezzel kapcsolatosan kételyek merülnek fel, a megyei szociális és gyermekjogvédelmi igazgatóság számon kérheti a szülőktől a juttatások felhasználási módját. Természetesen a gyermek jogait sértő kihágásokat büntetik, ezt a megyei szociális és gyermekjogvédelmi igazgatóság állapítja meg, és szabja ki a büntetést, amennyiben az nem bűnügyi kategóriába tartozik.

Felmerül a kérdés: a manapság olyan gyakran emlegetett gyermekprostitúciót nem segíti, hogy a 14. évét betöltött gyerek egyénileg vállalhat munkát? „Nem segíti, sőt, gátolja. A 14 év alatti gyermek nem köthet szerződést, csak a szülő. A 14 év feletti is csak szülői beleegyezéssel teheti. Emellett a gyermekjogvédelmi bejelentési kötelezettség a szülőt is ellenőrzi. Az a tény, hogy a tevékenységen csak meghatározott kísérettel vehet részt, eleve kizárja az említett veszélyt. Szerintem ez a kormányhatározat nagyobb biztonságot ad mind a gyereknek, mind a szülőnek” – fejtette ki álláspontját Kerekes Károly.