
Bár érvelései hatását ritkán érzi az azonnali szavazásokkor, nem tartja szélmalomharcnak a testületben folytatott tevékenységét Puskás Bálint alkotmánybíró. Sőt, az RMDSZ kötelező feladatának tartja újabb utód kinevelését.
2014. április 09., 13:152014. április 09., 13:15
2014. április 09., 13:152014. április 09., 13:15
– Milyen szakmai kapcsolatok léteznek a különböző országok alkotmánybíróságai között? Odafigyelnek egymás munkájára?
– Élénken figyeljük egymás tevékenységét. Egyik szakdolgozatom épp ezt a témát taglalja: milyen kapcsolat és befolyás létezik a különböző országok testületei között, illetve a strasbourgi Emberjogi Bíróság döntései milyen mértékben befolyásolják az alkotmánybíróságok döntéseit. Háromévenként szervezik a testületek találkozóját, a legutóbbit Rio de Janeiróban tartották, amelyre egyik román kollégámmal együtt írtuk az európai jelentést, de közreműködtem olyan beszámoló elkészítésében is, hogy a különböző államokban miként hajtják végre az alkotmánybírósági döntéseket.
– A román alkotmánybíróságon melyik „testvértestületre” hivatkoznak a leggyakrabban?
– Legtöbbször a német és magyar alkotmánybíróság döntéseiből idézünk. A magyaroktól többnyire az emberi méltóságra való hivatkozásokat vettük át, míg a németből az alkotmány demokratikus szellemének megőrzését célzókat tartjuk leginkább követendőnek. Ilyen volt például az az eset, amikor a Merkel-kormány a Görögország megsegítését célzó pénzösszegről határozott a parlament megkérdezése nélkül, holott az utóbbit előírja a német alkotmány. Ebben az esetben az ügy sürgőssége volt az érvelés alapja, ellenkező esetben ugyanis az unió egyensúlya került volna veszélybe. Ezért aztán a döntés a demokrácia védelmét szolgálta. A német alkotmánybíróság a kivételes esetre való tekintettel hozott támogató döntést, hangsúlyozva azonban az eset kivételességét.
A teljes interjú az Erdélyi Napló április 10-én megjelenő 14. lapszámában olvasható.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!