Semjén: nem szigorodik az állampolgársági törvény

Semjén Zsolt erről hétfőn az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt beszélt éves meghallgatásán. Azt mondta, az ellenőrzés lehet még „keményebb”, bár az arra hivatott szervek már most is nagyon alaposan teszik a dolgukat, de a bürokratikus terhek növelését kifejezetten ellenzi.

Wetzel Tamás helyettes államtitkár elmondta: eddig közel 720 ezer kérelem érkezett, és 680 ezren már le is tették az esküt, a folyamat zökkenőmentesen zajlik. A tendenciák alapján év végéig várhatóan 800 ezer kérelem érkezhet és tarthatónak látta a ciklus végére az egymillió új állampolgárt. A kérelmek közül 25 ezret utasítottak el, köz- és nemzetbiztonsági szempontból pedig rendkívül szigorú az ellenőrzés – jelezte.

A legnagyobb érdeklődés most Kárpátaljáról van, hiszen egy magyar útlevél most életet is menthet – jegyezte meg.

Semjén Zsolt az ukrajnai helyzettel összefüggésben a közel háromórás meghallgatáson úgy fogalmazott: „minden lehet és annak az ellenkezője is”. Fel kell készülni minden helyzetre az ott élő magyarság ellátása területén, adott esetben sebesült emberek fogadására is – jelentette ki. Rögzítette: ami segítségre a magyarságnak szüksége van, azt meg fogják adni, a magyar állam ott áll mögöttük.

Kitért arra is, hogy személyes kérése volt, hogy Szili Katalin vállalja el az autonómiakoncepciók segítését célzó megbízást, amikor a Magyar Állandó Értekezlet nem működött, ő volt az, aki létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, ami lehetővé tette az intézményes kapcsolattartást.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a jövő esztendő várhatóan a külhoni ifjú magyar vállalkozók tematikus éve lesz. Reményei szerint erre ugyanannyi – 500 millió forint – áll majd rendelkezésre, mint az idei programra.

Szólt arról is, hogy előző hét péntekéig 148-an jelentkeztek a most meghirdetett Petőfi Sándor programra, amely a Kárpát-medence, Csángóföld és az egykori monarchia magyarságát érintik. Ez több mint háromszoros túljelentkezést jelent – jegyezte meg. Jelezte, a 100 millió forintos keretösszegű testvérvárosi program pályázati felhívása a napokban várható, és ebből az összegből 100–120 település projektjeit tudják támogatni. Emellett a Mi Magyarok kiállítás mintájára szintén a Magyarság Házában diaszpóra látogatóközpont és kiállítás kialakításán dolgoznak, amely a jövő évi nemzeti összetartozás napjára készülhet el.

Ander Balázs (Jobbik) az oktatási-nevelési támogatás átalakítását firtatta, s arra is kíváncsi volt a kormány Szász Jenőnek, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének szórványterveit támogatja-e, várható-e közös román–magyar kormányülés és csökkenhet-e a demokrácia-központok támogatása.

Kérdései között szerepelt, hogy várható-e fellépés a szlovák állampolgársági törvény miatt. Ukrajna ügyében szerinte nem a területi integritás az első, hanem az, hogy „ne folyjon magyar vér”.

Kiss László (MSZP) szerint nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni, ha a kétoldalú kapcsolatok a szomszédos államokkal a jelenlegi szinten maradnak. Szintén felvetette a közös kormányüléseket és azt, hogy ritkán üléseznek a vegyes bizottságok, s akkor sem születik jegyzőkönyv.

Szászfalvi László (KDNP) azt mondta: a II. világháború óta a leghatékonyabb, legerőteljesebb nemzetpolitika valósult meg az elmúlt öt évben, s ekkora forrás még nem állt rendelkezésre. Az autonómia kérdéséről azt mondta, az unióban is elkezdődhet valami a Kalmár-jelentés után, s jó lenne, ha itthon a parlamentben konszenzus állna e mögött.

Pánczél Károly (Fidesz), a bizottság elnöke üdvözölte a diaszpóra magyarságát felkaroló Kőrösi Csoma Sándor program bővítését, s arra hívta fel a figyelmet, hogy Kárpátalján a támogatási hullám őszre-télre kifulladhat, ezért felvetette, hogy a közmédia tematikus napot szervezhetne a szolidaritást segítendő.

Semjén Zsolt válaszában kiemelte: az oktatási-nevelési támogatások átalakítására nyitott, de ha változtatnak, ne legyen nagyobb a probléma, mint ami most van. Kitért arra, hogy a támogatás hatására különösen Felvidéken és Kárpátalján a magyar iskolák jelentős része „cigányiskolákká” vált, ahová nem cigány gyermekeket nem szívesen íratnak.

Egyrészt a cigány származásúakat is meg kell tartani a magyar nyelviségben, másrészt azt is meg kell oldani, hogy akik nem akarják ezekbe az iskolákba vinni gyermeküket, alapítványi, egyházi iskolába írathassák.

Szász Jenő felvetéséről azt mondta: biztos benne, nem cél, hogy a szórvány kiürüljön, a tömbmagyarság akkor tud megmaradni, ha a szórvány is megmarad.

A közös kormányüléseknek, vegyes bizottságoknak akkor van értelme, ha van tartalom és előre lehet lépni – jegyezte meg. Kitért arra, hogy nem csökken a demokrácia-központok támogatása, a szlovák állampolgársági törvényről pedig azt mondta: minél szorosabb és jobb a gazdasági együttműködés annál nagyobb esély nyílhat, hogy a kényes kérdésekben is egyről a kettőre jussanak.

Ukrajnának joga az integritásra, de az ott élő kisebbségeknek is joga van a nyelvhasználatra és az autonómiára – mutatott rá egy másik felvetésre. Azt kérte Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét ne támadják, ő kérte, hogy vállalja el a képviselőséget Kijevben, hogy a magyarságnak legyen valamilyen képviselete.

Támogatandónak tartotta a közmédia kárpátaljai tematikus napjára vonatkozó felvetést, és az autonómia kapcsán megerősítette: a kisebbségi jog emberi jog a közösség szintjén, ebben pedig nincs alku. Hozzátette: uniós alapon is kijár, ott van Tirol példája. Ha van példa valamire, milyen alapon lehet azt mondani, nekünk nem jár? – tette fel a kérdést.