Semjén: a ciklus végére meglesz a félmillió új magyar állampolgár

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszámolt arról, hogy 270 ezren tették le az állampolgársági esküt, ennek fele névváltoztatási kérelemmel is járt. Elsősorban Erdélyben és a Vajdaságban zajlik a honosítás, de a világ minden tájáról érkeznek kérelmek – közölte a kormányfő kereszténydemokrata helyettese.

Az elutasítások száma fél ezrelék alatt van, ezek nagy része abból adódik, hogy az érintettek nem hajlandóak bizonyos hiánypótlásra, elégtelen a magyar nyelv ismerete, és nem is hajlandóak annak tanulására. Kis részük csak az, akik büntetett előélet vagy nemzetbiztonsági kockázat miatt nem kaphatnak állampolgárságot – mondta Semjén Zsolt. A politikus ismét leszögezte: ez nem valamiféle kvázi állampolgárság, nincs „A” és „B” kategóriájú állampolgár.

Semjén Zsolt – aki előadásában felhívta a figyelmet az alaptörvény határon túli magyarokat érintő passzusára is – azt mondta: „az elszakított területeken” és a diaszpórában az asszimiláció nagyon felgyorsult. Ennek fenyegetésével szemben a hagyományos támogatási formák már nem elégségesek, erős impulzusra van szükség, és ez az állampolgárság megadása, ami a nemzet közjogi egyesítésével azonos – jelentette ki, hozzátéve: ez a lehetséges válasz Trianonra, és a mai körülmények közötti folytatása a Szent István-i államalapításnak.

Kitért arra, hogy előbb vagy utóbb meg kell állapodni Szlovákiával, hiszen az állampolgársági törvény nemcsak az egyetemes emberi jogokkal, az unió alapértékeivel, és a szlovák alkotmánnyal ellentétes, hanem szlovák nemzeti szempontból „a józan ésszel is”. A szlovák nyelvtörvény alapján az állampolgárságuktól megfosztottak kilencven százaléka nem is magyar. Hoztak egy szabályt a magyarok ellen, és azokat sújtják, akiknek nincs közük a magyar ügyhöz – állapította meg a miniszterelnök-helyettes.    

Ukrajnában nem a kárpátaljai maroknyi magyar miatt van probléma az állampolgársággal – folytatta a kormányfő helyettese –, aki szerint a félelem a Dnyeperen túl élő mintegy 20 millió orosz miatt van. Attól tartanak, hogy ha tömegesen veszik fel az állampolgárságot, akkor az veszélyt jelent Ukrajnára – jegyezte meg. Szólt még a határon túli magyarságnak jogsegélyt nyújtó Nemzeti Jogvédő Hivatal felállításáról, és úgy fogalmazott: emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinken „tűzön-vízen át érvényesítjük”. Kitért arra is, a tömbmagyarság esetében a területi, a szórványmagyarság esetében a kulturális autonómia a megoldás. Ha Európában más népeknek lehet autonómiája, akkor mi „sem vagyunk alábbvalóak” – fogalmazott Semjén Zsolt, aki ismét megerősítette: az etnikai alapú magyar pártok mellett állnak ki, őket tekintik elsősorban szövetségesnek.

A külhoni magyarság esetében a listás, levélben történő szavazásra van lehetőség – tért át egy másik témára, és hangsúlyozta: mindenki számára biztosítják majd a postai úton történő voksolást.

A Bethlen Gábor Alap létrehozását ismertetve kiemelte: a határon túli magyarság támogatására ilyen összeg, mintegy 15,5 milliárd forint, még nem állt rendelkezésre. Az oktatás-nevelési támogatást minden gyermek számára biztosítják, aki határon túl magyar iskolába jár, 250 ezer gyermek után utal a magyar állam 20 ezer forintot – jelezte. A miniszterelnök-helyettes szerint abban az esetben lehet erős nemzetpolitikát folytatni, ha Magyarország is erős.

Semjén Zsolt kiemelte: csak akkor tartható meg a magyarság, ha az egyetemes magyarságot megtartják, és csak akkor tartható meg az egyetemes magyarság, ha az anyaországi, a kárpát-medencei és a diaszpóra magyarságát megtartják. Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték – fogalmazott a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, és kitért arra az általa tévedésnek nevezett felfogásra, amelyik tagadja, hogy a nemzet érték lenne. Ez az ideológia „a teremtés megrablása” – fogalmazott. Hozzátette: hasonlóan szélsőséges tévedés, ha egy nemzet vélt életjoga alapján tagadja más nemzetek létezéshez való jogát. A keresztény felfogás minden nemzetet értéknek tekint – emelte ki a kormányfő helyettese.