Rohamosan fogy a magyarság Szlovákiában

Arányának legalacsonyabb mértékű csökkenése azokon a településeken mutatkozott meg, ahol még lehet tömbmagyarságról beszélni – derült ki a 2011-es népszámlálás eredményeinek településekre lebontott kimutatásából, amelyet a napokban hozott nyilvánosságra a pozsonyi statisztikai hivatal (SÚSR). Az adatokból kiderült, hogy 2001 óta két város kivételével Szlovákia minden olyan településén, ahol élnek magyarok, csökkent a magyarság aránya. Ezzel egyidejűleg – egy települést leszámítva – mindenütt nem csupán a magyarság aránya, de lélekszáma tekintetében is csökkenés volt tapasztalható. Azokon a felvidéki településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja az 50 százalékot, átlagban 5-10 százalék körüli aránycsökkenést mutatott ki a 2011-es népszámlálás. Az ennél alacsonyabb arányú magyar lakossággal rendelkező településeken viszont ennél rendszerint jóval nagyobb mértékű volt a csökkenés. Azokban a városokban pedig, ahol a magyarság kisebbségben van, szinte kivétel nélkül 20 százalék feletti volt a fogyás.

Gyurgyík László szociológus a szórványmagyarság nagyobb arányú csökkenését sajnálatos, ugyanakkor nem meglepő jelenségnek tartja. Nyilatkozatában elmondta: úgy véli, a jelenség legfőbb oka, hogy azokon a településeken, ahol alacsonyabb a magyarság aránya, nincsenek meg azok az intézmények, amelyek elősegíthetnék annak megmaradását. Minél kisebb egy adott településen egy adott kisebbség aránya, annak képviselői annál kevésbé vállalják fel nemzeti hovatartozásukat. Ezeken a településeken a leggyakoribbak a vegyes házasságok is, amelyek terén a tapasztalat azt mutatja, hogy a születő gyermekek nagy része már nem fogja magyarnak vallani magát.

A statisztikai hivatal szerint a magyarság aránya csak két kelet-szlovákiai kisvárosban emelkedett, az ukrán határ mellett lévő Tiszacsernyőn (60,1 százalékról 62,3 százalékra), valamint Nagykaposon (57 százalékról 59,6 százalékra). Ez utóbbi az egyetlen felvidéki város, ahol számbelileg is (közel félszáz fővel) több lett a magyar. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 363 olyan település van, amely lakosságának több mint fele vallja magát magyarnak. Ugyanakkor már nincs olyan város vagy község a Felvidéken, amelynek lakossága színmagyar lenne. Az utolsó ilyen települést 1991-ben mutatták ki a statisztikusok, ez a csallóközi Bögellő volt, amelynek 351 lakosa közül ma 95 százalék tartja magát magyarnak. Aktuális adatok szerint Szlovákiában a rimaszombati járásban lévő Jénén élnek magyarok a legnagyobb arányban (97,2 százalék, azaz 205 személy), a legnagyobb lélekszámú magyarságot magának tudó város pedig Révkomárom 22 452 fővel (53,9 százalék).