Rangos orosz vezetők az EU feketelistáján

A bővített feketelistára ezúttal tíz orosz állampolgár és a délkelet-ukrajnai szeparatisták öt vezetője került fel. A döntéssel 48-ra nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik ellen az EU szankciókat vezetett be. Az EU-tagállamok uniós nagykövetei hétfőn döntöttek a szankciós lista kibővítéséről, az erről szóló rendelet pedig kedden jelent meg az EU hivatalos közlönyében.

Az Unió vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal sújtja Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt, Igor Szergunt, a katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Oleg Belavencevet, az orosz elnök krími képviselőjét, Oleg Szavelcev Krím-ügyi minisztert, Szergej Menyajlót, Szevasztopol kormányzóját, Ljudmila Sevcovát és Szergej Nyeverovot, az orosz parlament alsóházának alelnökeit, Olga Kovityigyi szenátort és Igor Sztrelkovot, a GRU munkatársát.

A délkelet-ukrajnai személyek közül Herman Prokopjev és Valerij Bolotov szeparatista mozgalmi vezető, Andrij Purgin, a „donyecki népi köztársaság” vezetője, valamint Denisz Pusilin és Szerhij Ciplakov, Purgin két munkatársa került rá a feketelistára. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciós listája közötti jelentős különbség, hogy az európaiak nem vettek célba nagybankokat, energetikai, illetve más – részben Vlagyimir Putyin orosz elnök személyéhez áttételesen kötődő – ipari nagyvállalatokat, vállalati vezetőket.

Moszkva: nem lesz krími forgatókönyv

Eközben Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Gazeta.ru orosz című internetes újságnak kedden elmondta: Oroszország egyáltalán nem hajlik arra, hogy az úgynevezett krími forgatókönyv megismétlődjék Délkelet-Ukrajnában.

A magas rangú külügyi vezető ugyanakkor megismételte Moszkva álláspontját, miszerint „egyszerűen lehetőséget kell adni az embereknek (Délkelet-Ukrajnában) arra, hogy kellő mértékben részt vegyenek országuk sorsának meghatározásában”.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban közleményben jelentette be, hogy az ukrán határ közelében összevont erőket visszavezénylik a laktanyákba. Az orosz közlés szerint az ukrán határ közelében folytatott hadmozdulatokra azért volt szükség, mert „fennállt a veszélye annak, hogy Ukrajna katonai akciót indít civilek ellen”.

Utcai összecsapások Donyeckben

Egyébként még hétfőn néhány tucat, más források szerint mintegy kétszáz Moszkva-barát aktivista botokkal, baseballütőkkel, láncokkal rátámadt az Ukrajna egységéért tüntetőkre Donyeck városában. A megyei közigazgatási hivatal tájékoztatása szerint legalább 14-en sérültek meg, többeket kórházba kellett szállítani.

Az erőszak kedden is folytatódott: Moszkva-barát tüntetők megrohamozták Luhanszkban a megyei adminisztráció épületét. Kedden amúgy kiderült, hogy Izraelbe szállították gyógykezelésre a merényletben súlyosan megsebesített harkivi polgármestert.