Probléma az orvoselvándorlás Hargita megyében is

Mintegy háromezer orvos végez évente Romániában, közülük a csúcsévekben 2700-an is emigráltak, elsősorban nyugat-európai országokba. Az ország 2007-es EU-csatlakozása óta a Romániát elhagyó fiatal orvosok száma évente 1700 és 2700 között mozog, ennyien nyújtanak be kérést az orvosi kamarához. A külföldön munkát vállaló egészségügyi szakemberek az orvosi kamarától igényelhető malpraxis-igazolással bizonyíthatják, hogy nem követettek el orvosi vétséget, illetve nem indult ellenük szakmai-etikai eljárás.

A masszív orvoselvándorlás azonban nemcsak romániai, hanem kelet-európai jelenség – erősítette meg az portálunknak Horváth István szociológus, a Kolozsváron működő Kisebbségkutató Intézet igazgatója, az orvosok elvándorlásáról készülő, átfogó tanulmány szerzője.

Erdélyben van esély
Optimistán látja a helyzetet Rácz Attila pszichiáter szakorvos, a pszichiáterek gyakorlati képzésében részt vevő marosvásárhelyi szakember. „Aki orvosként Erdélyben akar maradni, annak lehetősége van elhelyezkedni. A közegészségügyi hálózat mellett ma már egy fejlett és szerteágazó magánklinikai hálózat is működik, sőt, magánkórházak is vannak. Aki pedig megfelelő tőkével rendelkezik, magánkabinetet is nyithat” – vázolja a fiatal orvosok előtt álló lehetőségeket Rácz Attila. Mintegy tízévnyi tanulás és szakorvosi vizsgák után a fiatal szakorvosok teljes jogú tagjai lehetnek a hazai orvostársadalomnak, tehát elsősorban rajtuk múlik, miként döntenek.

„Itt nemcsak arról van szó, hogy nálunk az orvosok rosszul fizetettek: a kelet-nyugat irányú szakember-migrációban a vonzás-taszítás elve érvényesül, azaz a nyugati országok valóságos mágnesként vonzzák magukhoz a szakorvosokat” – magyarázza a kisebbségkutató. Ellenállni nehéz, hiszen a legtöbb nyugat-európai országban az orvosok az ottani átlagbér kétszeresét keresik meg. Ez a kiemelt bérezés az itteni átlagbérekre vetítve sehol nem működik Kelet-Európában, így aztán nem meglepő, hogy a legnagyobb csábításnak kitett egészségügyi szakmák művelői közül kevesen képesek ellenállni a sokkal magasabb német, dán vagy angol fizetés vonzásának.

Horváth István kimutatásai szerint a hazai egészségügyi rendszerből évente 3000 orvos távozik – együtt számolva a külföldre költözőket, a nyugdíjba vonulókat és az aktív korban elhalálozó orvosokat –, miközben ugyanennyi végez évente egyetemeinken. Immár évek óta nem gyarapszik az egészségügyi ellátórendszer létszáma, miközben a személyzet gyorsan öregszik. Nemcsak a falusi rendelők konganak az ürességtől: amint azt a kórház vezetősége korábban már jelezte, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház ideggyógyászati osztályáról három orvos távozott, sajtóinformációk szerint pedig most az eddigi osztályvezető is otthagyta a részleget.

Gyakori jelenség, hogy az egészségügyi középiskolák diákjai számára magyarországi vagy nyugat-európai kórházak szerveznek szakmai gyakorlatot, amelyet követően a végzős diákokat rendszerint alkalmazzák. „Mintegy 25 ezer romániai orvos dolgozik Nyugat-Európában. A 3,2 milliós romániai vendégmunkás-létszámhoz viszonyítva ez a szám nem túl magas, mégis leginkább az orvosok hiányát érezzük meg.

Hargita megyei helyzet
„Hargita megyében 2014-től 2015 március1-ig összesen 51-en iratkoztak be az orvosi kollégiumba, és négy tagunk vette nyakába a világot a szebb remény érdekében. Voltak néhányan, akik más megyében kaptak jobb munkalehetőséget. Ez számomra reményt adó, pozitív arány”  – fogalmazott Pázmán Enikő, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke. A háziorvosként dolgozó szakember úgy véli, az orvosi pálya mint hivatás, megfizethetetlen, de megtisztelhető. „Ez a tisztelet a romániai egészségügyi rendszerből – sajnos – hiányzik. Akik azért lettek orvosok, mert elsősorban szépnek látják a gyógyítás folyamatát, és ezt teszik első helyre (mondhatnám romantikus felindultságukban vagy valami nagyon érett elkötelezettségükben), ezenkívül nem olyan kalandvágyók, talán itthon maradnak” – fejtette ki. Ugyanakkor úgy véli, az orvosi egyetem elvégzése nagy feladat, és akik ezt teljesítik, küzdő emberek, képesek kemény munkára, de elvárásaik is vannak a jól elvégzett munkájuk után egy szép reményű élethez. Hozzátette, személyes véleménye az, hogy a fiatalok akkor jönnek szívesen egy új munkahelyre, ha az korszerű felszereltséggel rendelkezik, ha megtisztelő a bérezés, ha a befogadó közeg szeretettel várja, nyitott az együttműködésre, tapintatosan segít szakmai kérdésekben. „Ha még orvoslakásokat is biztosítana, az maga lenne az ittmaradás garanciája.”