Ponta: Románia energia- és kiberbiztonsága védelmében „háborúzik”

Victor Ponta szerint Románia háborút visel – bár nem konvencionális fegyverekkel, mint Ukrajna – azok ellen, akik energetikai, illetve kibernetikai biztonságát veszélyeztetik – erről egy bukaresti háromnapos kiberbiztonsági találkozó megnyitóján beszélt hétfőn a kormányfő.

MTI

2015. május 11., 15:422015. május 11., 15:42

„Oroszországnak nem a tankok és rakéták a legfőbb fegyverei, hanem a gáz és energia, amivel zsarolni tudja a térséget és Európát. Ugyanakkor folyamatosan támadják a számítógépes és távközlési hálózatainkat olyan emberek, akiket sosem látunk a tévében, de akik azon vannak, hogy lebénítsák rendszereinket, az internetet, tévét, vasutat, légi közlekedést, mindazt, ami a hétköznapi életünk része” – mutatott rá Ponta.

A 17 közép- és délkelet-európai ország szakértőinek és húsz amerikai szoftvercég képviselőinek részvételével zajló rendezvényen Bruce Andrews, az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterének helyettese a „digitális protekcionizmus” ellen emelt szót. Úgy vélte, hogy a gazdasági fejlődést korlátozzák azok a „nacionalista” törvények, amelyek a helyi iparnak próbálnak versenyelőnyt biztosítani.

Megjegyezte: a román programozók szaktudása nem maradt „észrevétlen”, a Microsoft irodáiban világszerte a román a második leggyakrabban használt nyelv. Andrews szerint tovább fejlődhet az amerikai–román információs technológiai együttműködés, de ehhez elengedhetetlen, hogy ne szülessenek olyan rendelkezések, amelyek ezt korlátozzák.

Bogdan Aurescu külügyminiszter a térség országainak szorosabb kibervédelmi együttműködését sürgette. Úgy vélte, országának afganisztáni katonai szerepvállalása, valamint az a tény, hogy Bukarest vezető szerepet vállalt az Ukrajna kibervédelmét szolgáló NATO-programban, a kibernetikai támadások célpontjává teheti Romániát, és erre fel kell készülnie, és vezető szerepet kell betöltenie a régióban a kibernetikai biztonság terén.

A bukaresti regionális kiberbiztonsági találkozón – az amerikai kereskedelmi küldöttségen és a házigazdákon kívül – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Szlovákia, és Szlovénia szakértői vannak jelen a kormányzati, illetve magánszférából.