Olcsóbb lehet az élelmiszer

A Ponta-kabinet által már elfogadott, jelenleg a parlament előtt lévő adótörvénykönyv-tervezet értelmében a jelenleg 24 százalékos áfa januártól 20 százalékra csökkenne, az alapélelmiszerek esetében pedig szintén 2016-tól alkalmaznák a 9 százalékos kulcsot. Azonban a miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy a két intézkedésből az egyiket már idén bevezetik, s mint most kiderült, az élelmiszerek áfáját csökkentik, a teljes körű áfacsökkentésre pedig januártól kerül sor.

Mint Ponta ismételten hangsúlyozta, a kormány támogatja a 20 százalékos általános forgalmi adót, s meg is van a lehetőség, hogy jövőre meghozzák az intézkedést. Ennek fenntarthatóságát elmondása szerint az bizonyítja, hogy az idei első negyedévben az állami költségvetés bevételei 5 milliárd lejjel haladták meg a 2014 hasonló időszakában regisztrált értéket. 

A kormányfő bejelentése értelmében tehát az áfa nemcsak az alapélelmiszerek esetében csökken júniustól, hanem a teljes élelmiszerláncon, beleértve a vendéglátást is. „Nem lehet a húst 9 százalékos áfával megvásárolni, hogy aztán 24 százalékossal adják el a vendéglőben” – érvelt Ponta. Leszögezte továbbá, hogy a forgalmi adó csökkentésének majdnem teljes mértékben meg kell majd mutatkoznia az árképzésben is.

A miniszterelnök ugyanakkor arra is kitért, hogy a kormány egyeztetett a témában a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Bizottság képviselőivel, és nem számít „túl sok gratulációra”, ám elmondása szerint a hitelezői trojka megértette a bukaresti hatóságok közepes és hosszú távú stratégiáját.

Ígéretek a Romalimentától

Az élelmiszer-ipari munkáltatók szövetsége, a Romalimenta kedden közleményben hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek áfájának csökkentése sokkal erősebben fog kihatni a gazdaságra, mint a 20 százalékos kulcs valamennyi termék esetében.

Mint fogalmaztak, az intézkedés hozzájárul a fogyasztás növeléséhez, pozitívan hat ki az életszínvonal alakulására, hozzájárul a méltányos versenyhez, növeli a belföldi termelést, s „mintegy paradoxonként a fehérpiaci árakat a feketepiaci árszint alá csökkenti”. „Az állami költségvetés bevételei nem sínylik meg az intézkedést, sőt azok nőni is fognak” – ígéri a Romalimenta.

Olcsóbbak lesznek a tejtermékek

Ezt a módosítást nagyon rég várják a tejfeldolgozók, hiszen több mint tíz évvel ezelőtt már alkalmaztak az ágazatban megkülönböztetett áfakulcsot, amely a tej esetében akkor is 9 százalék volt – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Bakó Zoltán, az illyefalvi Meotis sajtgyár tulajdonosa. Mint a háromszéki vállalkozó hangsúlyozta, a fogyasztók általában attól tartanak, hogy az adócsökkenésből adódó különbözetet zsebre vágják a termelők, a kereskedők, a 15 százalék az ő profitjukat növelheti, ám ez a tejtermékek esetében nem fog megtörténni.

„Az adócsökkenés mindenképpen tükröződni fog a fogyasztói árakban, hiszen hatalmas nyomás nehezedik a tejiparra, és ezt csak az árcsökkenéssel lehet kivédeni” – fogalmazta meg Bakó Zoltán. Emlékeztetett ugyanis, hogy már az orosz embargó miatt országos szinten visszaesett tavaly a helyben előállított tejtermékek eladása, a külföldről beáramló, olcsó tejtermékek is a helyi ipart veszélyeztetik.

Ugyanakkor a reálbér csökkenése miatt is kénytelenek csökkenteni az árakat, miközben az Európai Unió áprilistól eltörölte a tejkvótát, ami szintén a dömpingáron beáramló tej mennyiségének a növekedéséhez vezethet a szakértők szerint.

Versenyképesebb székely krumpli

Az áfacsökkentés versenyképessé tehetné a burgonyát, ám a termelők abban bíznak, hogy a törvényalkotók figyelembe veszik azt is, hogy a vegyszereket, műtrágyát 24 százalékos áfával kell megvásárolniuk – vélekedett kérdésünkre Könczei Csaba.

A Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője kifejtette, az áfa-visszaigénylésnél kell majd figyelembe venniük a törvényalkotóknak, hogy a gazdának 24 százalékos áfával kell megvásárolnia a vetőmagot, a műtrágyát, a különböző vegyszereket, ám ő csak 9 százalékos áfával tudja értékesíteni a krumplit.

A mezőgazdasági szakember szerint a kormány az adócsökkentéssel segíteni tudja a gazdákat abban, hogy a helyi krumpli versenyképes legyen, hiszen a piac alakulását másként nem lehet szabályozni, a behozatalt sem tudják korlátozni. Könczei Csaba ugyanakkor abban bízik, hogy az adó csökkentése mindenképpen megmutatkozik a fogyasztói árban, hiszen jelenleg a szupermarketekben a krumpli árának 24 százalékát teszi ki az adó.

A vendéglátásban nem ígérnek

Mindenképpen üdvözlendő az élelmiszerek áfájának 9 százalékra történő csökkentése, ám nem valószínű, hogy ez jelentős árcsökkentést generál a vendéglátásban – szögezte le eközben Kovács István.

A Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetségének (SVESZ) vezetője érdeklődésünkre kifejtette, az áfacsökkentés nagyon jó ötlet, főként ha az állami költségvetés elviseli a kiesést, hiszen a 24 százalékos adó túl magas és megterhelő volt. Másrészt azonban Kovács szerint fontos a jogszabály módszertanának megfelelő kidolgozása, mert nem szeretnék, hogy a többféle értelmezések miatt büntethetővé váljanak.

„Pontosan le kell szögezni, hogy mi számít luxusterméknek, nehogy például a kaviáros szendvicsben csak a kenyérnek legyen csökkentett áfája” – ecsetelte aggályait Kovács István. A vendéglátó-ipari szakember szerint a közélelmezésben mindenképpen érezhető lesz az árcsökkenés, például a menzák, kantinok jobb minőségű ételt tudnak majd kigazdálkodni, másrészt a minimálbérből élők kosara is bőségesebb lesz.

A vendéglőkben, éttermekben azonban meglátásában nem valószínű, hogy látványos árcsökkenésre lehet számítani, hiszen az év második felében újra növelik a minimálbért, ez pedig elviszi az áfacsökkentésből származó megtakarítást. „A vendéglátásban az alkalmazottak sokat dolgoznak éjszaka, hétvégeken, ezt arányosan meg kell fizetni nekik, így amit esetleg megspórolnak a 9 százalékos áfával, azt elviszi a minimálbér-növekedés” – összegzett Kovács István.

Şerbănescu nem hisz a mesékben

Ez egy jó döntés, amelyet már rég meg kellett volna lépni, számos országban létezik a gyakorlat, hogy szétválasztják az alapélelmiszerek áfáját a többi termékétől – értékelte a miniszterelnök áfacsökkentésről szóló bejelentését a Krónika megkeresésére Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemző. Hozzáfűzte azonban, hogy ettől függetlenül kétségei vannak arra nézve, hogy az intézkedés a fogyasztói árakban is megjelenik majd.

Kérdésünkre, hogy mennyiben fenntartható a kormány intézkedése, Şerbănescu elmondta: a kormány az első néhány hónap plusz állami bevételeire hivatkozik anyagi fedezetként, amelyet nem áll módjában kétségbe vonni. Szerinte azonban szerencsésebb lett volna, ha nem néhány kedvező hónap, hanem egy hosszabb időszak bevételeire tud alapozni a kormány, ugyanis ha a következő hónapokban már nem növekednének az állam bevételei, és vissza kellene térni a régi áfakulcshoz, „az rossz lenne”.

„Nem tudom, hogy fenntartható-e az intézkedés, de az a gyanúm, hogy a pluszforrásokhoz a beruházások, fejlesztések visszafogása árán jutottak, ami rövid távon kellemes dolog, de hosszú távon érződni fog az elmaradt befektetések hatása. De szerintem nem ez a legnagyobb gond, a fő problémát abban látom, hogy a javak jelenlegi elosztása meglehetősen gyarmati jellegű. Félelmetes, hogy a munkára kivetett adó háromszorosa a tőkére kivetett adónak” – hangsúlyozta Ilie Şerbănescu.

Kérdésünkre, hogy az áfacsökkentés együtt jár-e majd a feketegazdaság kifehéredésével, mint azt sokan várják, Şerbănescu tömören válaszolt: „nem hiszek az ilyen mesékben”.