Nemzeti összetartozás napja – Felvonták a nemzeti lobogót Budapesten

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen voltak több kormányzati, állami és civil szervezet képviselői is.

Az idén első alkalommal egész hetes programsorozat kapcsolódik a nemzeti összetartozás napjához. A Magyarság Házában szakmai konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, filmvetítéseket tartottak egész héten, felidézve a trianoni eseményeket.

A parlament nemzeti összetartozás bizottsága kihelyezett ülést tartott a Muravidéken. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió ember, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

Történész: Trianon nélkül nem bomlott volna föl a monarchia sem

Galambos István történész szerint ha a nagyhatalmak nem döntenek az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásáról, akkor ez később sem történt volna meg, annak ellenére, hogy voltak belső „feszítő erők”.

A Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület elnöke az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában a nemzeti összetartozás napján ilyen feszítő erők között említette a nemzetiségek követeléseit, amelyek a monarchia bomlása felé mutattak.

A trianoni békeszerződésnek azért is lehetett a magyarokra nézve ilyen következménye, mert a franciák nem akarták, hogy Németország revansot vegyen, ezért fel kellett darabolni a lehetséges szövetséges monarchiát.

Galambos István szerint a háború ellen szavazó magyar társadalmat meglepetésként érte a döntés igazságtalansága és az, hogy népszavazást sem írhattak ki a vitatott területeken. Elmondta még, hogy a két világháború közti időszakban Trianon feldolgozása nehezen kezdődött meg, a szovjet uralom alatt pedig nem lehetett a határon túliakról beszélni, csak a rendszerváltás környékétől került ismét képbe a határon túliak ügye.