Németh Zsolt: az Erdélyi Gyülekezet története elválaszthatatlan a rendszerváltozástól

Németh Zsolt a gyülekezet alapítójáról elnevezett Németh Géza-emlékkonferencián köszöntőjében arról beszélt, hogy 1989 a csodák éve volt: a „mocsaras, tespedt, álságos világot létrehozó elnyomó gépezet a szemünk láttára omlott össze”.

Hozzátette: a csodák éve volt azért is, mert beigazolódott édesapja, Németh Géza lelkésznek az a hitvallása, hogy az ország sorsa „az Úr kezében van”, és ezért minden zsarnoki rendszer bukásra van ítélve.

Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy a nyolcvanas évek közepétől tömegesen érkező erdélyi menekültektől a kettős állampolgárságig vezetett a határokat átívelő nemzetegyesítés folyamata, az, hogy „a Kárpát-medencében újjáéledt a nemzeti összetartozás érzése”.

Nagyon fontos, hogy „minden magyar ember otthon legyen Európában, tehát az unióban is”, ezért is támogatja a kormány Szerbia uniós csatlakozását, valamint azt, hogy a kárpátaljai magyarok olyan Ukrajnában éljenek, amely az unió felé orientálódik – jelentette ki.

Zalatnay István lelkész az MTI-nek elmondta, hogy Németh Géza (1933-1995) „a kommunizmus időszaka alatt a református egyház egyik kiemelkedő ellenzéki személyisége volt”, akit bár 1971-ben egy koncepciós eljárás következtében eltávolítottak az egyházból, több egyházi szolgálatot – köztük a cigánymissziót és a drogfüggő fiatalokkal foglalkozást – indított el.

Magyarországon elsőként kezdte az erdélyi menekülteket „intézményes” keretek között felkarolni – hangsúlyozta.

Emlékeztetett: a Németh Géza által életre hívott menekültmisszió folytatásaként jött létre 1990-ben az Erdélyi Gyülekezet, amelynek két évvel később a Honvédelmi Minisztériumtól átengedett egy egykori laktanyát. Ott hozták létre a Reménység Szigete nevű karitatív és kulturális központot, ahol elsősorban a határon túli magyarság megsegítésével foglalkoznak – mondta Zalatnay István.

A gyülekezet 1995 óta hivatalosan a romániai Királyhágómelléki Egyházkerület része, ami azért fontos, mert ezáltal szimbolikusan megszüntették a határokat, és talán ez volt az első, jogilag, egyházjogilag is megfogható lépése a magyarság határmódosítás nélküli újraegyesítésének – fűzte hozzá a lelkész.