
Nagyon hangsúlyosan fog megjelenni a magyar diplomáciában a külhoni magyarok életét befolyásoló négy téma: az állampolgárság, a területi közigazgatás, a nyelvi jogok és a szimbólumhasználat, valamint az oktatás kérdése – közölte Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottságának ülése után kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
2013. május 28., 17:232013. május 28., 17:23
A fideszes politikus hangsúlyozta, az ezzel kapcsolatban a szakbizottság ülésén elhangzott javaslatokat figyelembe veszik. Az állampolgárságról elmondta, hogy a jövőre esedékes magyarországi választásokon a külhoniak regisztrációja és választási részvételének gördülékeny lebonyolítása „számos intézkedést fog hozni”, ebbe illeszkedik például a konzuli szolgálat fejlesztése is. Kérdésre válaszolva a kettős állampolgárságról elmondta, a külhoniaknak „joga van ahhoz, hogy magyar állampolgárok legyenek, és élvezik teljes támogatásunkat ebben”. A közigazgatásról szólva hangsúlyozta, hogy több szomszédos országban napirenden van vagy napirendre kerülhet a területi közigazgatás reformja. Úgy vélte, a határon túli magyarok számára nem mellékes, milyen közigazgatási egységek jönnek létre, elvonnak-e jogokat a helyi vagy megyei önkormányzatoktól, vagy több jogkört kapnak-e.
A nyelvi jogok és a kisebbségek szimbólumhasználatáról Németh Zsolt megemlítette, a Máért szakbizottsága megnyugvással fogadta, hogy az elmúlt hónapokban „a felhevült székelyzászló-háború gyakorlatilag győzelemmel végződött”. A nyelvhasználattal kapcsolatban fontos kérdésnek nevezte, hogy regionálisan hivatalos nyelvvé fog-e válni a Romániában a magyar nyelv, ahogy az RMDSZ kezdeményezte, Ukrajnában pedig végrehajtják-e az erről szóló törvényt. Az oktatásról szólva szintén a törvény végrehajtásának fontosságát emelte ki Románia esetében.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!