Nem tudni, mikor módosul az ingatlanadó

Fotó: Boda L. Gergely

Várhatóan csak 2016-tól lép hatályba az új adótörvénykönyv, amelynek módosításai nyomán egyebek mellett már nem egységes értékek szerint, hanem az ingatlanok rendeltetése és használata alapján határozzák meg az ingatlanadó mértékét – jelentette be csütörtökön Gheorghe Marinescu, a pénzügyminisztérium helyi adókért és illetékekért felelős részlegvezetője.

2014. augusztus 28., 15:322014. augusztus 28., 15:32

2014. augusztus 28., 15:332014. augusztus 28., 15:33

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Mint kifejtette: egyelőre nem végleges, hogy 2015 vagy 2016 januárjától lép érvénybe a törvénykönyv, de a következő év elejéig kevés idő áll már rendelkezésükre a helyi önkormányzatok informatikai rendszerének frissítésére.

„A helyi hivatalok is jelezték, hogy nekik inkább a 2016-os határidő felelne meg, ezzel én is egyetértek, de a végső döntést politikai szinten fogják meghozni” – fogalmazott Marinescu egy szakmai konferencián. A részlegvezető hozzátette: a szaktárca továbbra is várja a javaslatokat és észrevételeket a törvénykönyvvel kapcsolatban, amelynek végleges formáját még nem terjesztették a kormány elé.

A tervezett módosítások nyomán az új törvénykönyv alapján már nem aszerint határozzák meg az ingatlanok után fizetendő adó mértékét, hogy a tulajdonos jogi vagy magánszemély, hanem hogy milyen célra – lakóhelyiségként vagy cég székhelyeként – használják az adott épületet. Marinescu rámutatott: a módosítások nyomán a lakóházak és lakrészek után felszámolt illeték mértéke biztosan nem fog emelkedni.

Ugyancsak a 2016-os határidőt vélte tarthatónak Adrian Vascu, a Romániai Értékbecslők Országos Szövetségének (ANEVAR) elnöke. Amint a szakember rámutatott: az ingatlanadók módosítását az üzleti szféra képviselői kérik már régóta, tájékoztatásuk szerint ugyanis az elmúlt években egyre több magánszemély alakított ki céget, irodahelyiséget vagy üzletet az alacsonyabb adózás érdekében.

Marinescu hozzátette: a módosítást az ország nemzetközi hitelezői – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság – is szorgalmazta.