Nem pártrendezvényt szervez az MPP Sepiszentgyörgyön

Öt pontban fogalmazták meg az erdélyi magyarok követeléseit, a petíciót pedig november 29-én, szombaton 13 órakor adják át Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei prefektúra képviselőjének.

Gáspár Botond

2014. november 25., 14:272014. november 25., 14:27

2014. november 25., 15:362014. november 25., 15:36

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

November 29-én adjunk hangot az erdélyi magyarság követeléseinek – mondta november 25-én Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt. „A követeléseket öt pontba foglaltuk össze, mint ahogy öt pontot tartalmaz az alkotmánymódosításra tett javaslatcsomagunk is. Nem pártrendezvény lesz, hanem az erdélyi magyar közösség rendezvénye, ezért a szórólapokon, a plakátokon sem tüntettük fel az MPP logóját. Remélem, minden magyar, akinek fontos ez az ügy, eljön szombaton 13 órakor Sepsiszentgyörgyre, a Kovászna megyei prefektúra épülete elé, ahol felolvassuk majd a kormány képviselőjének átadjuk a petíciót” – tájékoztatott Biró Zsolt.

Arra a kérdésünkre, hogy a prefektus ismeri-e szándékukat, átveszi-e az „öt pontot”, vagy – mint történt Marosvásárhelyen, a Székely Szabadság Napján – csak a kormánybiztosi hivatal egy alkalmazottját küldik majd ki, Biró elmondta, hogy ez ügyben zajlanak az egyeztetések. „Bízom abban, hogy a román kormány és helyi képviselete veszi annyira komolynak a kezdeményezést és az ügyet, hogy átveszi a petíciót. A rendezvénybejelentési kötelezettségünknek eleget tettünk, megkaptuk a jóváhagyást” – fogalmazott.

Az öt pont a következő: a különálló Székelyföld régió elismerése, referendum kiírása Székelyföld autonómiájáról, a magyar nyelv hivatalossá tétele Székelyföldön, új alkotmány Romániában, székely zászló és szimbólumok elismerése. „Ismertetjük továbbá az MPP öt pontból álló alkotmánymódosító javaslatcsomagját, amelyben kérjük, hogy a román kormány tartsa be az 1918-as gyulafehérvári kitételeket, azok kerüljenek be az alaptörvénybe, mert amíg csak ígéretek maradnak, addig az erdélyi magyarság másodrangú állampolgárnak érzi magát szülőföldjén” – mondta Biró Zsolt.