
Nem bíznak abban az üzleti szféra képviselői, hogy beváltaná a hozzá fűzött reményeket a pénzügyminisztérium elképzelése, miszerint az elektronikus pénztárgépek kötelezővé tételével visszaszorítható lenne valamilyen mértékben az adócsalás.
A szaktárca átfogó kampányt hirdetett az adócsalás ellen. Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter az elmúlt héten beszélt arról, hogy több olyan intézkedésre készülnek a következő hónapokban, amellyel visszaszorítanák a feketegazdaságot, illetve növelnék az államkassza bevételeit.
A szaktárca egyebek mellett Magyarországhoz hasonlóan kötelezővé tenné az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek használatát minden kereskedelmi egységben. Az új felszerelések a papír alapú számlák helyett elektronikus formában tárolnák a vállalkozások bevételeit.
A tervek szerint ugyanakkor az eszközök közvetlenül csatlakoznának az adóhatóság informatikai rendszeréhez, ezzel is elhárítva az adócsalás lehetőségét. Az érintettek szerint azonban nem ez a megfelelő megoldás a hatékonyabb adóbehajtásra.
Plusz teher, s nem is megoldás
„Plusz terhet jelent a cégeknek az elektromos pénztárgépek kötelező felszerelése, ráadásul azokat a tisztességes vállalatokat fogja sújtani, amelyek eddig is korrektül befizették az adóikat” – értékelte a tervezett intézkedést a Krónika megkeresésére Vass Attila, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara adóügyi szakértője.
A szakember ugyanis úgy véli, ha minden áron az adócsalást szeretnék megszüntetni, illetve a feketegazdaságot akarják kifehéríteni a romániai gazdaságban, más intézkedésekre lenne szükség. Szerinte azokat a nagy vállalatokat kellene folyamatosan ellenőrizni, amelyek nagy bevételeik okán és a luxusadó miatt a leginkább eshetnek kísértésbe, hogy letagadják valós jövedelmüket. Mint részletezte, ilyen iparágak a kőolaj-kitermelés, a dohányipar vagy a fakitermelés. Ezek esetében ugyanis az értékesített áru nagyságrendjével játszva elvileg komolyabb összegeket is el lehet rejteni az adóhivatal elől.
Inkább kamera?
„Nem segít az adócsalás visszaszorításában, ha bevezetik az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket, ugyanis ha azt nem használják, s a pénzt feketén veszik el, teljesen mindegy, hogy a pénztárgép elektronikus vagy éppen manuális” – szögezte le hasonlóképpen megkeresésünkre Debreczeni László adótanácsadó. A szakember szerint éppen ezért arra kellene rávenni az adófizetőket, hogy használják a pénztárgépet, erre pedig szerinte az lenne talán az egyik legjobb módszer, ha bekameráznák a kereskedelmi egységeket, filmezve a pénztárnál folyó tevékenységet.
Ugyanezt emelte ki kérdésünkre Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke is, aki rámutatott, hogy a papír alapú számlák is bekerülnek a könyvelésbe, és megjelennek az adóbevallásban, hiába kötik azonban össze a pénztárgépet az adóhatóság informatikai rendszerével, ha annak nincs milyen adatot továbbítania.
Édler a műszaki kivitelezés nehézségeire is felhívta a figyelmet, rámutatva, például nem minden faluban van megfelelő internet, és a több százezer pénztárgép kicserélése is időigényes. Ugyanakkor az érintettektől azt is megtudtuk, hogy egyelőre semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a témában.
Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter bejelentése szerint egyébként az elektronikus pénztárgépeket három szakaszban vezetnék be: előbb a legnagyobb adófizetők, majd a nagyvállalatok, végül pedig a kis- és közepes vállalkozások számára teszik kötelezővé ezek használatát. A szaktárca mindezt március végéig megvalósítaná. Egy korszerű pénztárgép ára beszereléssel együtt mintegy 40–60 euró, az adóhatóság azonban a költségekkel arányos árengedményt biztosít a profitadóból a vállalkozásoknak.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!