Nem kötelezhetők többnyelvűségre a prefektúrák

Fotó: Boda L. Gergely

A Maros megyei kormánymegbízotti hivatal pert nyert a román diszkriminációellenes tanács ellen, az ítélet megerősítette, hogy a romániai prefektúrák kisebbségi nyelven – így magyarul – nem kötelesek közzétenni honlapjukon a közérdekű információkat.

MTI

2015. február 16., 18:562015. február 16., 18:56

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2012 júliusában marasztalta el (223. számú határozatában) a Maros megyei prefektúrát amiatt, hogy honlapján kizárólag román nyelvű információk találhatók. A tanács figyelmeztetésben részesítette a kormánymegbízotti intézményt.

Megfogalmazta egyúttal azt az ajánlást a Maros, a Szatmár, a Bihar és a Szilágy megyei prefektusoknak, valamint a Szatmár, a Bihar és a Szilágy megyei önkormányzatok elnökeinek, akárcsak több mint 50 erdélyi település polgármesterének, hogy szüntessék meg a magyar kisebbség tagjait érintő hátrányos megkülönböztetést, és az általuk vezetett intézmény honlapján magyar nyelven is tüntessék fel a közérdekű információkat. Ezekben a közigazgatási egységekben ugyanis a magyar lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, és ezért joguk van az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban.

Elsőfokon a Maros megyei prefektúra elvesztette a pert a marosvásárhelyi táblabíróságon, most viszont a legfelső bíróság felülbírálta az ítéletet, és helyt adott a prefektúra fellebbezésének. A legfelső bíróság honlapján közzétett ítélet szerint hatálytalanították a diszkriminációellenes tanács 2012-es határozatát.

Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: már több ehhez hasonló jogerős ítélet született a legfelső bíróságon, ami azt mutatja, hogy a román igazságszolgáltatás korlátozóan értelmezi az anyanyelvhasználatra vonatkozó romániai törvényeket.

Hozzátette: korábban a Kovászna és a Szatmár megyei prefektúra esetében született ítélet, amelyben a bíróság úgy értelmezte, hogy a prefektúrák honlapján közzétett információknak csak egy része minősül közérdekűnek, mégpedig azok, amelyeket a közérdekű információkról szóló törvény is annak minősít.

Asztalos Csaba szerint a jogszabály csak minimumot állapít meg, de – mint mondta – az általa vezetett intézmény szerint ha a prefektúrák úgy gondolják, hogy egyéb, a törvény által nem közérdekűnek minősített információkat is közölnek, akkor logikus lenne, hogy ezeket is tüntessék fel a nemzeti kisebbségek nyelvén.