Napirenden a nemzetstratégia

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a kétnapos tanácskozás zárásaként tartott sajtótájékoztatón üdvözölte az elfogadott nemzetpolitikai stratégiát, mint mondta, nagyon alapos dokumentumról van szó. Fontosnak nevezte, hogy a benne foglaltak alapján a stratégia megvalósítása is közösen történjen – jelenti az MTI.

Jelezte: egyetértettek a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási kritériumaival. Azt mondta, fontos az is, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek kiegyensúlyozottak, és figyelembe veszik, milyen intézmények jelentek meg Erdélyben az elmúlt 20 évben, és hogyan teljesítettek. A szavazati jogra térve, kiemelte: kiterjesztése megfelel elvárásaiknak, szükség van rá. Arra kell figyelni, hogy „a különböző nemzetrészek között” erősödjön a bizalom, a szolidaritás. Szólt még arról is, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végleges akkreditációja rövid időn belül megtörténhet.

Összegzése szerint a határon túli magyaroknak az az érdekük, hogy Magyarország sikeres és erős legyen a régióban, a nemzetközi politikában, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy a határon túli magyar közösségek erősek és sikeresek legyenek.

Tőkés László, az EMNT elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt egy évben „nemzetpolitikai rendszerváltás” ment végbe, és kiemelte, hogy a nemzeti együttműködés rendszerébe a határon túli magyarok is beletartoznak. „Vétek volna, ha ebbe a rendszerbe nem kapcsolódnának be, hiszen egy a nemzet” – mondta. „Az együttműködésben mindenkinek helye van” – folytatta, és üdvözölte, hogy az MSZP-nek sikerült megszabadulnia a „gyurcsányizmustól”, ez volt szerinte a nemzetpolitika kialakulásának egyik legfőbb akadálya, de még szükség van változásokra. Hozzátette: azt kérik, hogy Fidesz és a KDNP lépjen tovább a nemzeti együttműködés rendszerében.

Hangsúlyozta, azzal semmiképp sem tud egyetérteni, hogy bízzák a határon túliakra a döntéseket és ne szóljanak bele. „Igenis, szóljon bele a magyar politikum, de mi is szóljunk bele a magyarországi politikába, mert egy a nemzet” – tette hozzá. Kitért arra is, hogy a nyugati diaszpóra sokáig mostohagyermeke volt az anyaországnak, ideje volt integrálni.

Szász Jenő, az MPP elnöke az autonómiatörekvések fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: ez a szülőföldön maradás feltétele.

A romániai magyar erők a közelgő választásokon való együttműködését firtató kérdésre Kelemen Hunor azt mondta, részükről az együttműködésnek nincs akadálya. Hangsúlyozta, az az érdekük, hogy erős képviselete legyen a romániai magyarságnak. Tőkés László szerint ugyanakkor meg kell lennie az együttműködés feltételeinek, és azt javasolta, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. Szász Jenő azt mondta, nagyon fontosnak tartják a romániai magyarság parlamenti képviseletét, de személyi összetételét tekintve „minőségi korrekcióra” van szükség.

Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke azt mondta: részükről megvolt a nyitottság, hogy a Híd-Most formációval választási koalíciót alkossanak. A Híd ezt visszautasította, és helyeket ajánlott listáján az MKP-nak. Mint mondta, ezzel az etnikai politizálás elvét kérdőjelezte meg, ismét dilemma elé állítva az ottani magyarságot.

A kérdésre, hogy miért nem hívták meg a Híd-Most pártot a Máért-ra, Semjén Zsolt közölte: a Máért-on etnikai alapú magyar pártok vesznek részt. Hozzátette, a Híd-Most önmagát határozta meg úgy, hogy nem ilyen párt, ezzel kizárta magát „a klubból”.

Összefogásra szólították fel az erdélyi magyar pártokat

Orbán Viktor miniszterelnök megbeszéléseket folytatott csütörtökön a Máért-on részt vevő határon túli magyar szervezetek vezetőivel. Mint arról Semjén Zsolt, aki jelen volt az eszmecseréken, az MTI-nek beszámolt, a kormányfő külön-külön találkozott az RMDSZ, az EMNT és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével. Mint közölte, összefogásra biztatták az erdélyi magyar politikai erőket a közelgő, jövő novemberi választások előtt.

Azt mondta: Kelemen Hunor nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, és hasonlóan nyilatkozott Tőkés László is. Így minden remény megvan arra, hogy Erdélyben a magyar-magyar összefogás megvalósuljon, amit a magyar kormány „lelkesen támogat”.

„Szembe kell ugyanis nézni azzal – mutatott rá –, hogy ha az etnikai alapú erdélyi magyar politika nem tud hangsúlyosan megjelenni a bukaresti parlamentben, akkor fennáll annak a veszélye, hogy az erdélyi magyarság ideológiai alapon integrálódik a román pártokba. Ez pedig a magyar érdekképviselet végét jelentené” – jegyezte meg. A megbeszéléseken szó esett a támogatási formákról is.