Módosítanák a diszkriminatív előírásokat is tartalmazó GYES-törvényt

A gyermeknevelési támogatást szabályozó törvény módosítására készül Csép Andrea parlamenti képviselő, aki  találkozni kívánt az édesanyákkal, hogy velük egyeztessen a jelenlegi helyzetről, hiányosságokról, a javításra megérett helyzetekről.

A képviselő, aki maga is háromgyerekes édesanya, felkészülten érkezett a marosvásárhelyi találkozóra, többek között azt is megkérdezte az illetékes szakminisztériumtól, hogy milyen határidők vannak  a gyermeknevelési támogatás odaítélésére. Mint a jelenlevők anyáknak elmondta, a begyűjtött iratcsomókat mindig a hónap 5. napján küldik tovább, ami azt jelenti, hogy ha az ezt követő időszakban nyújtják be azokat az érintettek, már eleve várniuk kell egy hónapot. Az iratokat jóvá kell hagyja a megyei szakigazgatóság és az országos hatóság, majd a szakminisztérium és a pénzügyminisztérium, ez utóbbi utalja majd az összegeket.

Erre az eljárásra az előírások  szerint 45–60 napja van az illetékeseknek.

De fontos tudnivaló, hogy ha az érintettek nem a postástól, hanem bankszámlára szeretnék megkapni az összeget, akkor egy hónapos késéssel kell számoljanak.

Az új törvénytervezettel ki akarják küszöbölni azt a diszkriminációt, amely azokat az édesanyákat érinti, akik egymás után szülnek két vagy több gyermeket.

Jelenleg ugyanis a gyermeknevelési támogatás (GYES) a szülést megelőző 12 hónap összjövedelmének 85 százaléka.

Ha az édesanyák az előző GYES-től számítva kevesebb mint 12 hónapon belül újból gyereket vállalnak, akkor az addig kapott támogatás összege csökkenni fog, hiszen az 85 százalékot kitevő GYES-t számítják jövedelemnek, nem az aktív időszakban keresett összeget. Ezt a diszkriminációt megszüntetnék az új törvénytervezettel.

A parlamenti képviselő beszélt a visszailleszkedési bónuszról (úgynevezett stimulensről), amelyet azok az édesanyák kérhetnek, akik két hónappal korábban mennek vissza dolgozni a gyermeknevelési szabadságról. Kihangsúlyozta, hogy

a 650 lejes havi összeget azok kaphatják meg, akik a gyermek két éves kora előtt két hónappal állnak ismét munkába,

s e bónusz és az időpont nincs összefüggésben az édesapák számára fenntartott egy hónapos gyermeknevelési szabadsággal. A törvény lehetővé teszi, hogy az édesapa a két éves periódus végén kivegyen egy hónap gyermeknevelési szabadságot, úgymond a 24. hónapot. Ha ezt nem veszi ki, akkor a család elveszíti az egy havi gyermeknevelési támogatást.

Az édesanyák közül többen jelezték, hogy az apák élnének ezzel a lehetőséggel, de több esetben a munkaadók nem teszik ezt lehetővé.

Csép Andrea megígérte, hogy lehetőségük szerint az új törvényben nagyobb védelmet biztosítanak az apáknak is, hogy élni tudjanak a gyermeknevelési szabadság lehetőségével.

Szó esett az örökbefogadási eljárás megkönnyítéséről, s arról, hogy milyen támogatásokat kapnak azok a családok, akik árva és elhagyott gyermekeket fogadnak örökbe. Továbbá Csép Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy különösen

a vidéken élő háztartásbeliek számára lehet jó lehetőség a nevelőszülői tanfolyam elvégzése, és árva gyermekek nevelése.

A kisebb-nagyobb gyermekek neveléséért fizetést, különböző juttatásokat kapnak, egészségbiztosításuk és nyugdíjuk lesz, s az sem mellékes, hogy segítenek a nehéz sorban levő, magára hagyott gyermekeken.

A találkozón elhangzott, hogy 2019-től a szakminisztérium nemcsak az iskolás és óvodás, hanem a bölcsődés gyermekek után is fejpénzt biztosít, lehetőséget teremtve ezáltal, hogy az önkormányzatok, de egyházak és akár civil szervezetek is könnyebben tudjanak bölcsődéket működtetni.

Eddig ugyanis a helyi önkormányzatok kellett fenntartsák a bölcsődéket, a szülők hozzájárulásával,

s emiatt a  nagyobb városok kivételével nagyon kevés helyen hozták létre és működtettek kisdedóvókat. A fejpénz bevezetésével remélhetőleg kisebb városokban, nagyobb községekben is beindulhat ez a szolgáltatás, segítve a szülőket. 

Csép Andrea azt is elmondta, hogy az új nyugdíjtörvény értelmében, amelyet hamarosan elfogadnak,

a legalább három gyermeket felnevelő édesanyák hat évvel korábban mehetnek nyugdíjba, ha van 15 év ledolgozott munkaidejük.

A beszélgetésen résztvevő édesanyák nagy többsége arról beszélt, hogy szükség lenne a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket támogatni, például nagyobb adókedvezménnyel, vagy akár több pihenőszabadsággal. Az is elhangzott, hogy

az édesanyák többsége félti a munkahelyét, ezért eltűri, hogy a munkaadó túlóráztassa, hétvégéken is dolgoztassa.

Csép Andrea szerint ilyen esetben határozottan kell fellépni, és fel kell jelenteni a céget az illetékes munkaügyi hivatalnál. A parlamenti képviselő azt mondta, az édesanyák jelentsék ezeket az eseteket neki, kihallgatáson vagy akár levélben, mert ő mindenképp kiáll mellettük, s ha szükséges feljelenti ő a törvény- és szerződéssértő munkaadókat. Hasonlóképp határozott fellépésre biztatta a képviselő azokat az édesanyákat is, akiket bántalmaznak, vagy akik tudnak olyan anyatársakról, akik lelki, testi terrorban élnek, gyermekeikkel együtt. A politikus szerint jelenleg a törvény az anyák és gyermekeik védelmét tartja a legfontosabbnak, s a rendőrségnek lehetősége van a bántalmazót elvinni a közös lakásból.