Megszűnésre ítéltetett a szlovákiai magyarság?

A felvidéki magyarság létszámcsökkenése, annak okai, következményei és visszafogása, valamint a szlovák-magyar viszony és a magyar-magyar kapcsolatok adták a nemzeti összetartozás bizottsága ötödik kihelyezett, révkomáromi ülésének súlyponti témáit szerdán.

2012. június 27., 20:142012. június 27., 20:14

2012. június 28., 10:012012. június 28., 10:01

Potápi Árpád, az Országgyűlés bizottságának fideszes elnöke a találkozót követő sajtóértekezleten azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ne csak a magyar parlamentben beszéljenek a határon túl élő magyarokról, hanem személyes kapcsolatba is kerüljenek ezekkel a közösségekkel. Kiemelte: amikor a szlovákiai magyaroknak segítenek, akkor Szlovákiának is segítenek, hiszen az ott élő magyarok Szlovákia állampolgárai, és a magyar-magyar kapcsolatok szorosabbá fűzésével a jószomszédi kapcsolatokat is javítják.

Pavol Paska szlovák parlamenti elnöknek a kihelyezett ülés elleni tiltakozására reagálva kijelentette: az ülésről informálták a szlovák külügyi tárcát. Hozzáfűzte: örömmel fogadnák, ha a szlovák parlament bármelyik bizottsága Magyarországon tartaná kihelyezett ülését. Paska kedden azt mondta: példa nélküli, hogy egy ország nemzeti parlamentje egy hivatalos bizottság kihelyezett ülését egy másik állam területére szervezze.

A résztvevők által sikeresnek értékelt találkozót a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt szerdán állásfoglalásában „diplomáciai félrelépésnek”, illetve olyan „újabb megosztó lépésnek” nevezte, amely nem szolgálja a szlovákiai magyarok érdekeit. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke a kihelyezett ülésen a szlovákiai magyarság lélekszámcsökkenéséről beszélt. Hangsúlyozta: a legutóbbi népszámlálás bebizonyította: „Megszűnésre ítéltetett a szlovákiai magyarság.” Hozzátette: ezt támasztja alá az is, hogy Szlovákiában nemzetállam-építés folyik, amely nincs híján a megfélemlítés politikájának. Megjegyezte: a szlovák társadalom egy része az autonómia fogalmát nem annak valós jelentésével azonosítja, hanem “véres hadüzenetként\" értelmezi.

Fabó Mária, a szlovákiai magyar pedagógusok szövetségének alelnöke az asszimilációs folyamat kapcsán rámutatott: évente 1000-1400 gyerekkel csökken a magyar oktatási intézményekbe járó gyermekek száma Szlovákiában. Megjegyezte: a magyar tanulók mintegy 17 százaléka jár szlovák oktatási nyelvű iskolába.

Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság létszámcsökkenése kapcsán megállapította: bár a jelenség a természetes öregedés, a migráció és az asszimiláció negatív trendjeinek közös együtthatása, a népességfogyás legnagyobb részéért az asszimiláció okolható. A jelenség lehetséges orvoslására utalva rámutatott: 1989 után, amikor a szlovákiai magyarság pozitív jövőképpel rendelkezett, emelkedett a születésszám.