Megölték a Hamász politikai vezetőjét

Háborús színtér a Gázai övezet, a merényletek viszont nem csak e területre korlátozódnak •  Fotó: Hannibal Hanschke/EPA/Agerpres

Háborús színtér a Gázai övezet, a merényletek viszont nem csak e területre korlátozódnak

Fotó: Hannibal Hanschke/EPA/Agerpres

Teheránban merényletben megölték Iszmail Hanijét, a gázai iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét órákkal azután, hogy részt vett az iráni elnök eskütételi ceremóniáján. A Hamász közleményében Izraelt vádolja.

Székelyhon

2024. július 31., 08:552024. július 31., 08:55

Hanije hajnali két óra körül vesztette életét, néhány órával azután, hogy egy izraeli vadászgép Libanonban, Bejrút szívében megölte a Hezbollah műveleti központjának vezetőjét. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy Hanijét egyik biztonsági őrével együtt ölték meg.

A Hamász közleménye szerint Hanijét egy izraeli támadás ölte meg. A Hamász politikai hivatalának helyettes vezetője, Musza Abu Marzuk kijelentette, hogy

Idézet
Iszmail Hanije meggyilkolása gyáva tett, amely nem marad válasz nélkül.

„A Hamász-vezető iráni meggyilkolása súlyos eszkalációt jelent, amely nem éri el céljait. Nyílt háborút vívunk Jeruzsálem felszabadításáért, és készek vagyunk különféle árakat fizetni érte. A Hamász egy intézmény és egy ideológia, mely független bármely vezetőjétől” – idézi az MTI a Hamász politikai hivatalának helyettes vezetőjét.

A Hamász közleménye szerint Hanijét „a teheráni rezidenciáján elkövetett, áruló, cionista rajtaütésben” ölték meg. Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy „kinyomozzuk Hanije halálát, és később közöljük a vizsgálat eredményét”.

A deportálástól a miniszterelnökségig

A szervezet 62 éves vezetőjét először 2017-ben választották meg a Hamász politikai irányítójának a leköszönő Háled Mesaal helyére, majd 2021 augusztusában újabb négy évre meghosszabbították hivatalában. Haníje a Gázai övezet északi részén fekvő Sati menekülttáborban született, halász apja egy Askelon melletti palesztin faluból menekült Gázába Izrael megalakulása, 1948 körül. Fiatal korában Izraelben dolgozott, hogy segítsen eltartani családját, s az 1980-as években tagja volt a Gázai Iszlám Egyetem hallgatói tanácsának.

Az izraeli hatóságok először 1989-ben ítélték el három évre, majd Libanonba deportálták, ahonnan egy évvel később visszatért a Gázai övezetbe,

és az Iszlám Egyetem adminisztratív igazgatója lett. A Hamász akkori vezetője, Ahmed Jaszin sejknek 1997-es, izraeli börtönből szabadulása után Hanijét nevezték ki irodavezetőnek.

2003-ban könnyebben megsebesült egy izraeli merényletkísérletben,

amikor Jeruzsálem megpróbálta felszámolni a Hamász gázai vezérkarát. Haníjét jelölték 2005-ben a Hamász parlamenti listájának élére a palesztin választásokon, s egy évvel később győzelemre vezette a terrorszervezetet a rivális palesztin Fatah párt felett, és

a Palesztin Hatóság miniszterelnökévé választották.

Túlélte a Fatah ellene elkövetett merényletkísérletét 2006-ban, majd 2007-ben a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász úgy döntött, hogy meneszti a miniszterelnöki posztról, de a Hamász nem volt hajlandó elfogadni ezt. Hanije továbbra is irányította a Gázai övezetet, de Ciszjordániát nem, ahol a Fatah vette át az igazgatást.

2017-ben Jahíje Szinuárt választották a Hamász gázai vezetőjévé, és Hanije Dohába, Katar fővárosába költözött, a szervezet politikai irányítója lett. Egy hónappal az október 7-i mészárlás után dédunokája és egyik unokája is meghalt izraeli támadásban a Gázai övezetben. Áprilisban három gyermeke és három unokája, júniusban nővére vesztette életét izraeli támadásban a Sati menekülttáborban.

A szervezet politikai vezetőjeként Hanije feladatköre elsősorban szimbolikus volt.

A szakértők szerint a tényleges hatalom a Hamász Gázai övezetben tartózkodó katonai vezetőinek, Jahíje Szinuárnak és Mohammed Deifnek a kezében van.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Közel duplainnyian szavaztak külföldön az elnökválasztás második fordulójában az első körhöz képest

Romániai idő szerint szombaton 21 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel duplainnyian szavaztak külföldön az elnökválasztás második fordulójában az első körhöz képest
2025. május 17., szombat

Közelít a 600 ezerhez a külföldön már leszavazott román állampolgárok száma

Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 560 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közelít a 600 ezerhez a külföldön már leszavazott román állampolgárok száma
2025. május 17., szombat

Már több mint 400 ezren szavaztak külföldön

Romániai idő szerint szombaton 15 óráig közel 423 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint 400 ezren szavaztak külföldön
2025. május 17., szombat

Már több mint 300 ezren szavaztak külföldön az elnökválasztás második fordulójában

Romániai idő szerint szombaton 12 óráig több mint 300 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint 300 ezren szavaztak külföldön az elnökválasztás második fordulójában
2025. május 17., szombat

Amíg mi szavazunk addig a Vatikánban beiktatják XIV. Leó pápát

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Amíg mi szavazunk addig a Vatikánban beiktatják XIV. Leó pápát
2025. május 17., szombat

Közel 250 ezren adták már le szavazatukat az elnökválasztás második fordulójában külföldön

Romániai idő szerint szombaton 10 óráig több mint 246 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel 250 ezren adták már le szavazatukat az elnökválasztás második fordulójában külföldön
2025. május 16., péntek

Szökik fölfelé a külföldi szavazatok száma, eddig a legtöbben egy keleti országból szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 19 óráig több mint 150 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Szökik fölfelé a külföldi szavazatok száma, eddig a legtöbben egy keleti országból szavaztak
2025. május 15., csütörtök

Több mint 240-en vesztették életüket autóbalesetben az év első három hónapjában

Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán a belügyminiszter.

Több mint 240-en vesztették életüket autóbalesetben az év első három hónapjában
2025. május 15., csütörtök

Címert és személyi titkárt is választott magának XIV. Leó pápa

XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap. A címer jelképeinek értelmezéséhez a Vatikán útmutatót közölt.

Címert és személyi titkárt is választott magának XIV. Leó pápa
2025. május 14., szerda

Azonnal elhagyni ezt az országot – figyelmeztet a külügyminisztérium

A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.

Azonnal elhagyni ezt az országot – figyelmeztet a külügyminisztérium