Megkeresni a válságból kivezető utat

Az erdélyi, sőt a Kárpát-medence fiatalság legfontosabb rendezvényének számít a szabadegyetem, s mint ilyen, nemcsak a felszólalókról kell szólniuk az előadásoknak, hiszen Tusványos egy párbeszéd helyszíne – vallotta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

A Lőrincz Csaba-sátor alatt az európai identitás, illetve a magyarság sorsa is szóba került. Potápi Árpád János elmondta, a Tusványosként közismertté vált szabadegyetemen olyan, a magyar kormány által felkarolt gondolatok, ötletek születtek, amelyek hozzájárultak a magyarság közjogi szempontból való egyesüléséhez is. Kiemelte többek között a státusztörvényt, a nevelés-támogatást, valamint a magyar állampolgárság egyszerűsített megszerzését is.

2014 óta előtérbe került a szülőföldön való boldogulás kérdése. Ehhez igazodott a szakképzés és a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve. Ezek célja, hogy a magyar közösségek, családok gazdaságilag megerősödjenek, mérséklődjön az elvándorlás, illetve hogy minél több olyan magyar gyerek szülessen, aki anyanyelvén tanulhat, megőrizve identitását – részletezte az államtitkár.

Jogunk van nemet mondani

Mit jelent az, hogy itthon vagyunk Európában? – tette fel a kérdést a nyitóelőadáson Németh Zsolt, a magyar országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. „Mi úgy gondoljuk, hogy a közös kultúrában, sorsban, problémákban és sikerekben osztozunk Európával. Mi ide tartozunk” – adott is választ, hozzátéve, „nincs szükségünk kioktatásra arról, hogy mit jelent az európaiság”. Németh Zsolt úgy látja, Európában többrétű válság van nemcsak a terrorfenyegetettség és a migráció, hanem a központi intézményrendszer szintjén is. „Jogunk van nemet mondani a válságra adott rossz válaszokra és kritizálni az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos megközelítését” – hangsúlyozta a Külügyi Bizottság elnöke. Úgy véli, nagy hiba Magyarországot „euroszkeptikusként” megbélyegezni, hiszen „nem szkeptikusok, hanem kritikusok vagyunk – és míg előbbi rombol, utóbbi épít”.

Jövőkép: a keresztény Európa

Németh Zsolt hangsúlyozta, „rendelkezünk arra vonatkozó jövőképpel, hogy miként kellene kinézzen Európa, és milyen helye van benne Magyarország mellett a külhoni magyar kisebbségi közösségeknek. Mi ezt a jövőképet a keresztény Európában látjuk.”

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a romániai, kisebbség-többség viszonyáról, illetve a román politikusok Tusványosról való távolmaradásáról szólt. „Az, hogy a román politikusok nem jönnek ide, jelzi, hogy nem normális a többség-kisebbség viszonya. Ez a tábor mindig a nyitottságot és párbeszédet képviselte, hiszen a sorsunk összefügg, a többség jövője a kisebbség jövőjétől is függ” – vélte. A magyar állampolgárságra térve kifejtette, „ideje a mennyiségtől a minőség fele elmozdulni, megnézni, mi járhat még egy külhoni magyar állampolgárnak”.

A román politikusok hiányára visszatérve Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke álláspontját ismertetve elmondta, Tusványos mottója – Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! – egyfajta üzenet azoknak a román meghívottaknak is, akik nem válaszoltak a felkérésre. „Minden olyan politikai témájú előadásra hívtunk román előadót, amelyek közös gondolkodásra késztetnek. Sajnos még sok a teendő, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni tudjunk – így viszont nagyobb teret kap a magyar-magyar párbeszéd” – emelte ki Sándor Krisztina.

A házigazda település polgármestere, Albert Tibor azt kívánta, „úgy éljünk mi itt Székelyföldön, mint a nyugati őshonos kisebbségek”. A szervezésről röviden beszámolva Tárnok Mária, a szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, a több hónapos megelőző szervezés hozománya, hogy 24 előadósátor alatt 34 partnerszervezet lehet jelen, sőt idén két új helyszínnel is bővült a tábor: a Janus Pannonius irodalmi kávéházzal, valamint Kriza János népzenei sátorral.