Lejáratásnak nevezte a Krónika kérdésére a Budapesten tartózkodó Markó Attila RMDSZ-es képviselő azt a hírt, hogy az ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által törvénytelen restitúciós döntésekben való részvétel miatt indított eljárás nyomán le kíván mondani román állampolgárságáról.
2015. március 29., 14:492015. március 29., 14:49
„Soha eszembe se jutott lemondani a román állampolgárságról, nem kértem és nem szándékozom kérni. A dossziéban ilyen irat nincs, nem is lenne, amit ott keressen. Ez egy lejáratás, az emberek félrevezetése” – közölte portálunkkal pénteken azt követően, hogy egyes bukaresti sajtóorgánumok azt állították: a képviselőház közlése szerint Markó lemondani készül román állampolgárságáról, hogy megússza a felelősségre vonást, és már az erre vonatkozó kérvényt is benyújtotta.
Markó egyébként ugyancsak pénteken reagált az ellene felmerült újabb vádakra. „Soha senkitől nem kértem és nem kaptam csúszópénzt sem az egyházi javak, sem a kárpótlások során. Mélységesen elítélem mindazokat, akik csúfot űztek és részt kértek a kommunizmus által meghurcolt emberek jogos kárpótlásából” – írta az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) központi restitúciós bizottságának korábbi tagja annak kapcsán, hogy a DNA csütörtökön újabb törvénytelen restitúciós ügyekben kérte az előzetes letartóztatásának jóváhagyását a képviselőháztól.
„A nevem nem merül fel egyetlen vallomásban, nyilatkozatban sem. Ehhez soha nem volt semmi közöm: sem a Bica-féle ügyködésekhez, sem a bármikori más bizottsági tagok hasonló szélhámosságaihoz. Akár jelen voltam egy bizottsági ülésen, akár nem” – írta a hónapok óta Budapesten tartózkodó Markó.
Markó rámutat: a korrupcióellenes küzdelem „megpiszkál” más kárpótlásokat is. Mindezt joggal is teszi, amennyiben a Bica-ügyhöz hasonló visszaélések, csalások és csúszópénzek esete forog fenn.
„És mint az várható is volt, nem tartoztam azok közé a bizottsági tagok közé, akik minden ülésről hiányoznak. Éppen ezért tartom fontosnak azonnal kijelenteni, hogy egy ártatlan ember, aki nem kért, nem kapott soha csúszópénzt, aki soha nem élt vissza semmivel, nem űzött gúnyt a kommunista rendszer gazemberségeinek áldozatainak jogaiból, az akkor is ártatlan, ha jelen van egy bizottsági ülésen, ahogy nyilván ártatlan akkor is, ha nincs jelen” – fogalmazott a képviselő.
A politikus, aki 1997 és 2012 között volt a restitúciós testület tagja, rámutat: a kárpótlási bizottság előtt ülésenként több ezer dosszié várt döntésre. Ezek előkészítéséhez és megalapozásához a román állam nem egy bizottságot, hanem emögé egy egész intézményt hozott létre, ez az Országos Ingatlan-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP).
Ebben több tíz jogi, technikai szakember, felértékelő dolgozott, fölöttük osztályvezetők, igazgatók, három alelnök és egy elnök. Mindhárom alelnök és az elnök hivatalból tagja a Kártérítési Bizottságnak, ez a bizottság személyi állományának fele. Ez a hadseregnyi ember néz át minden dossziét: jogilag, technikailag, tartalmilag.
A felértékelést, amit egy hivatalos ingatlanfelértékelő végez, és amelyért aláírásával és pecsétjével vállal felelősséget, egy ANRP saját alkalmazott ellenőr-felértékelő felülvizsgál, és ellenjegyez, hogy az megfelel a nemzetközi standardoknak Ezt aztán tovább ellenjegyzi az ANRP osztályvezetője, igazgatója majd a területért felelős alelnöke. Van tehát minden kárpótlási dosszié mögött tucatnyi elemző, szakértő, ellenőr, főnök és nagyfőnök. Így kerül be egy dosszié napirendre, ahol egy táblázatban, több ezer ilyen dossziéval, a lehető legnagyobb ritmusban kötelez dönteni maga a törvény.
A bizottság ülésén – a szakértők, igazgatók és ellenőr-felértékelő jelenlétében – a tagok áttekintik a listát, amelyen sok ezer ember neve, dossziéjának száma, ingatlanának sommás leírása és a felértékelés eredményeképpen javasolt összeg található. A törvény értelmében a bizottság a dossziékat jóváhagyja vagy visszaküldi egy újabb felértékelésre.
„Egy ilyen folyamatban, ahol egy hadsereg ember ellenőrzi minden dosszié minden porcikáját, felelős vezető beosztású hivatalnokok ellenjegyzik (beleértve az ANRP vezetőségét is), azt mindezek együtt napirendre javasolják, az ülésen senki részéről nem merül fel kérdés vagy kétely (hisz nincs is, amiért felmerüljön), tehát a bizottság ANRP-s fele elmondja, hogy minden rendben és ezt sem az igazságügyi minisztérium sem pedig a pénzügyminisztérium részéről kinevezett bizottsági tag nem vonja kétségbe, akkor milyen okom, jogom vagy netán kötelességem lett volna nekem kétségbe vonni?” – teszi fel a kérdést Markó.
Rámutat: semmilyen lehetőség nincs arra, hogy amennyiben egy bizottsági tag csúszópénz ellenében lepaktál a felértékelővel és a kárpótlásra jogosult személlyel, ezt a bizottság többi tagja felfedezze.
A politikus sejtetni engedi, hogy az ügy mögött más érdekek állnak. „Engem 2014 november 28-án jogerősen 3 év felfüggesztett börtönre ítéltek a Székely Mikó Kollégium jogos és törvényes visszaszolgáltatásáért. Ugyanakkor a DNA előzetes letartóztatásomat kéri a Bica-ügyben, amelyben eltitkolja a parlament elől az ártatlanságomat bizonyító iratokat. Aztán kiderül, hogy más kormányok bizottságai is gúnyt űztek a kárpótlási folyamatból, ezért ebbe is be akarnak rángatni. Nyomozás indul a katolikus egyház javainak visszaszolgáltatása ügyében. Ki volt benne ebben a folyamatban? Markó Attila. Igen, kérem: 1100 magyar egyházi ingatlan, emellett több mint 2000 más egyházi és közösségi ingatlan visszaszolgáltatása, nagyon sok tízezer (akár százezer fölött is) magánszemélyi és egyházi kártérítés. Mindegyikre büszke vagyok. Mindegyik egy-egy mondvacsinált korrupciós dosszié... Ez a jogállam. Ez a jogbiztonság” – fogalmazott Markó.
Mint ismeretes, Markót ezúttal abban az ügyben vennék őrizetbe, amelyben három, a 2008 és 2009 közötti időszakban született, 75 millió eurós kárt okozó törvénytelen kárpótlási döntés miatt vizsgálódnak, és amely miatt az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) központi restitúciós testületének két másik akkori tagját, Horia Georgescut, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vezetőjét, és Theodor Nicolescu PNL-s képviselőt már őrizetbe vették.
Markó ügyében egy másik illegális restitúciós ügyben már jóváhagyta a parlament az előzetes letartóztatásba helyezést, bár dokumentumokkal bizonyította, hogy a szóban forgó ülésen nem vett részt. Markó azóta elhagyta az országot, ügyvédje szerint Budapesten él.
Az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal végrehajtott kombinált légicsapást mért Ukrajnára, az eddigi adatok szerint 12 ember sérült meg a Kárpátalja második legnagyobb városát, Munkácsot ért rakétacsapásban.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Magyarország üdvözli a Trump–Putyin-tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, különös tekintettel egy második Trump–Putyin találkozóra – közölte Orbán Viktor a Facebook-oldalán kedden.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén, Washingtonban.
Mi, magyarok az ország minden tájáról, különböző hátterekkel és tapasztalattal, de egyező céllal és hivatástudattal elértük azt, hogy 45 év után újra megmutassuk a tehetségünket a világnak – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós Magyarországon.
Ukrajna megbízható és tartós békére törekszik, és kész „új biztonsági architektúra létrehozására” – hangsúlyozta hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel való találkozója előtt az X-en.
Több európai ország állam-, illetve kormányfője bejelentette vasárnap, hogy jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban tartandó tárgyalásain.
Az elmúlt napokban az Egyesült Királyságban jártunk. Utazásunk során felfedeztük Anglia hangulatos kisvárosait, pezsgő egyetemi központját és nyüzsgő fővárosát.
A nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, saját területére vonatkozó döntéseket csak Ukrajna hozhat – jelentették ki nyilatkozatban európai vezetők az Alaszkában szombat hajnalban befejeződött amerikai-orosz csúcstalálkozót követően.
szóljon hozzá!