Marad a két ház, de kevesebb honatyával?

Egynegyedével csökkentenék a honatyák számát

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az ülés után kifejtette, hogy mindkét fél törekedett a kompromisszumra. A parlamenti képviselők egy részét a magyar politikai alakulat javaslatai szerint voksolják, vagyis a honatyák egy bizonyos hányadát nem egyéni választókerületben, hanem országos listákon választják meg, de a szenátorokat a megyék delegálják. „A képviselőház létszáma 300 fős lesz, a szenátus pedig 88 tagú, vagyis minden megye két-két, illetve mindegyik bukaresti kerület egy-egy szenátort delegál majd” – emelte ki a szövetség elnöke. A felsőház jelenleg 173, az alsó pedig 334 taggal rendelkezik.

„A képviselőházban megközelítőleg 65-35 százalék lesz az egyéni választókerületben és a listán megválasztott képviselők aránya, a pontos arányról még nem döntöttünk. A 300 fős létszám meghatározásakor a lakosság számának csökkenését vettük figyelembe. A szenátusban marad a korábbi, 88 fős verzió, amelyet az RMDSZ javasolt, de a felsőházi választási rendszer a demokrata liberálisok által benyújtott terv szerint történik. Szóval többségi egyéni választókerületes lesz, azaz aki megnyeri az első fordulót, az, függetlenül attól, hogy milyen arányban győz, megszerzi a szenátusi helyet. Még egyeztetünk a részletekről, a végső döntést pedig akkor hozzuk meg, amikor elkészül a törvénytervezetek írásos változata” – ecsetelte a Mediafaxnak Kelemen Hunor.

Sorin Frunzăverde PDL-alelnök is megerősítette az RMDSZ elnökének nyilatkozatát, hozzátéve, hogy szerinte jelentős előrelépés történt a választási törvény módosításának kérdésében. A kétkamarás rendszer megtartása kapcsán megjegyezte, mivel ezt az alkotmány rögzíti, csak az alaptörvény megváltoztatásával lehetne kiiktatni, mivel ez kétharmados többséget igényel jelenleg kivitelezhetetlen.

Emil Boc kormányfő pedig rendkívül szűkszavúan elemezte a történteket. „Annyit jegyeznék meg egyelőre, hogy az összevont választások és a honatyák csökkentése terén jelentős eredményeket értünk el, ha a törvénytervezetek végső formát öltenek, akkor visszatérhetünk a további részletekre”.

Egyelőre tehát nem lehet tudni, hogy a hétfői döntésből születő tervezetet felelősségvállalás módszeréhez folyamodva, vagy a természetes procedúrát alkalmazva próbálják majd átvinni a parlamenten.