Már a szomszédban az Ázsiából származó, sejtelmesen baljós nevű kártevő

Jellegzetes tünet lehet a kéreg alatt kialakuló, akár 50 cm hosszú, cikk-cakk alakú lárvajárat

Fotó: EPPO Global Database/gd.eppo.int

Megerősítette a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét június végén Beregsurány térségében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata. A bogár akár tömeges kőrispusztulást is okozhat, ezért a Nébih a szükséges növényegészségügyi intézkedések részeként fokozott ellenőrzést rendelt el Magyarországon.

Székelyhon

2026. július 02., 08:202026. július 02., 08:20

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Nébih által az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény szerint a beregsurányi erdőségben kihelyezett feromoncsapda a kiemelt jelentőségű zárlati károsító két kifejlett példányát fogta meg.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár észlelése nemcsak Magyarországon, de az egész Európai Unióban a károsító első igazolt előfordulása.

A kőrisrontó karcsúdíszbogár Ázsiából származó, invazív faj, amely a kőrisfajok egyik legsúlyosabb károsítója. Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős kőrispusztulást okozott, ezért megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent.

A kártevő elsősorban a kőrisfákat veszélyezteti:

lárvái a kéreg alatt, a fa szállítószöveteiben fejlődnek, ezzel akadályozva a növény tápanyag- és vízellátását, ami idővel a fák pusztulásához vezethet.

A Nébih a kockázatos növénykárosítók korai felismerése és a gyors beavatkozás érdekében országos monitoringrendszert működtet. Emellett a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) is üzemeltet feromoncsapdákat, amelyben a zárlati károsító két kifejlett példányát megtalálták.

A kifejlett bogár 8–14 mm hosszú, fémesen csillogó zöld színű. Jelenlétére utalhat a kőrisfákon jelentkező lombvesztés, a korona ritkulása, a kéreg elszíneződése, valamint az azon megjelenő függőleges repedések. Jellegzetes tünet lehet továbbá a kéreg alatt kialakuló, akár 50 cm hosszú, cikk-cakk alakú lárvajárat.

A faj egyébként már megjelent többek között Ukrajnában, Fehéroroszországban, illetve Oroszország európai részén, ezért a Romániával szomszédos térség fokozott kockázatot jelent.

Külföld Környezetvédelem