
Fotó: Gergely Imre
Huszonkét éves fennállása legkritikusabb időszakát éli a Nagy-Románia Párt (PRM), amelynek országos választmánya hétvégi rendkívüli ülésén visszahívta az alakulat teljes vezetőségét, élen Corneliu Vadim Tudor elnökkel.
2013. június 16., 18:082013. június 16., 18:08
A 24 területi szervezet részvételével, ám Tudor távollétében Bukarestben rendezett szombati pártgyűlésen rendkívül éles bírálatok fogalmazódtak meg a szélsőségesen nacionalista alakulat alapító elnökével szemben. Dumitru Badea, a PRM Neamţ megyei elnöke – a rendkívüli választmányi ülés egyik kezdeményezője – szerint Tudor okolható a part mélyrepülésével, mindössze 1-2 százalékos támogatottságával. Sőt a moldvai politikus azzal vádolta az elnököt, hogy a tavalyi választásokon miatta nem jutottak vissza a parlamentbe – ahonnan 2008-ban hullott ki az alakulat –, mivel kampányrendezvények helyett többnyire televíziós showműsorokban mutatkozott.
Érdekes módon részt vett az ülésen a néptribün jobbkeze, Gheorghe Funar főtitkár, aki maga jelentette be az elsöprő többséggel meghozott, a PRM állandó és igazgatótanácsának, valamint elnökének leváltásáról szóló döntést. A választmány július 27-re rendkívüli kongresszust hívott össze, amelyen megválasztják az új vezetőséget.
Tudor azonban alapszabály- és törvényellenesnek tartja a választmány ülését és döntését, és a PRM-ből való kizárással fenyegette mega kezdeményezőket. „Engem nem lehet leváltani a párt éléről, hiszen én alapítottam, a szabadalmi hivatalnál az én nevemre jegyezték be. A magyarok hiába dörzsölik a markukat, a PRM nem fog megszűnni” – nyilatkozta visszahívása kapcsán a 2009-ben európai parlamenti mandátumot szerzett, magyargyűlöletéről elhíresült politikus. C. V. Tudor azzal vádolta meg a kormányzó Szociáldemokrata Pártot (PSD) és személyesen Viorel Hrebenciuc parlamenti képviselőt, hogy ők állnak a „puccskísérlet” mögött; szerinte a PSD be akarja kebelezni a PRM-t.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!