Lakat kerülhet jó néhány kisboltra

Egy nagyobb városban élő például azt hihetné, hogy a szuper- vagy hipermarketek elterjedtek a romániai kereskedelemben, holott lényegesen túlreprezentáltak a kisboltok.

Az országban a kutatás szerint 122 100 bolt van, ezek közül viszont alig 1,1 százalékot tesznek ki a szuper- vagy hipermarketek. Ezek pedig a nagyvárosokba koncentrálódnak, ahol akár három-négyet is megtalálunk akár egyetlen utcában is, s bár egymástól próbálják átcsalogatni a vásárlókat, valamennyi nagy bevételeket regisztrál. A kutatás tanulságai szerint a nagy üzletláncok pénztárainál hagyja a romániai lakosság a vásárlásra szánt pénzösszeg felét.

A kisebb boltok főként a kisvárosokban és vidéken vannak, ahol a lakosság vásárlóereje is kisebb. Természetesen vannak kisüzletek a nagyvárosokban is, ezeket főként a tömbházak földszintjén találjuk meg, s többnyire azokra a vásárlókra alapozzák bevételeiket, akik egy liter olajért vagy egy kenyérért nem mennek el egy nagyobb üzletbe. Létezésük azonban kezd veszélybe sodródni, mivel egyre több multinacionális üzletlánc fedezi fel magának ezt a szegmenst, s nyit kisboltokat a lakónegyedekben.

A Vektor MF becslései szerint a romániai boltok száma folyamatosan csökkenni fog, mivel az ezentúl megnyíló üzletek száma alacsonyabb lesz, mint azoké, amelyek kénytelenek lesznek lehúzni a redőnyt.

De nemcsak a kisboltok jutnak erre a sorsra a szakemberek szerint, hanem – amiatt, hogy nagyszámú üzletközpont koncentrálódik sokszor igen kis területre – elkerülhetetlenül oda fog vezetni, hogy egyesekre lakat kerül. Ugyanakkor – teszik hozzá az elemzés készítői – a konkurencia fő vesztesei a kisboltok lesznek, becsléseik szerint a multinacionális üzletláncok piaci részesedése az elkövetkező években a jelenlegi 50 százalékról 55 százalékra fog bővülni.