Kultúrközpont a sétatéri fák árnyékában

Néhány éve még düledező állapotban várta a szebb jövőt a kolozsvári Kaszinó épülete, mára a kincses város egyik fontos kulturális központjává vált – olvashatják az Erdélyi Napló 5. lapszámában.

Csinta Samu

2014. február 07., 17:012014. február 07., 17:01

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

1896-1897-ben épült fel a Pákei Lajos tervezte Kaszinó és a Kioszk. Ugyanakkorra készült el a Kaszinó előtti csodálatos szökőkút is. A kommunista érában még úgy-ahogy eredeti rendeltetésének megfelelően működött: a város egyik legelegánsabb vendéglője lelt otthonra benne, sokáig az egyetlen hely volt, ahol biliárdozni is lehetett, idővel a külföldi egyetemisták és turisták egyik kedvenc szórakozóhelyévé vált. Az 1990-es fordulat után nem sokkal a Kaszinó bezárta kapuit. Állaga rohamosan romlott, az előtte álló szökőkúton rendszeresen megrongálták a díszítéseket. A kilencvenes évek végén látszólag nekifogtak a felújításának, ám csak addig jutottak az építők, hogy a Kaszinó dél-keleti szárnyához hozzáépítettek egy szerszámos raktárt, ahová később hajléktalanok költöztek be.

Két évtized után, 2012-ben végre átadták a nagyközönségnek az európai uniós alapokból felújított Kaszinót és környékét, az újjávarázsolt szökőkúttal egyetemben.

Már az átadásom kijelentették a város vezetői, hogy a megszépült Kaszinó elsősorban a kultúrát fogja szolgálni. Belső tere ugyanakkor alkalmas bálok, konferenciák, koncertek és sok más egyéb esemény megrendezésére is, de esketésekre is sor kerül az évszázados falak között. Elsők között az Egykori Kolozsvár Egyesület (Asociația Clujul de Altădată) munkatársai voltak, akik a hely szelleméhez méltóan a régi Kolozsvárt megörökítő fényképkiállításokkal jelentkeztek – hatalmas sikerrel.

A teljes írást az Erdélyi Napló 5. lapszámában olvashatják.