Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:06

Így nehéz lesz, a románok az osztrákoktól is kikaptak

22:40

Megijedt a hatósági jelenléttől, egy fára menekült a csíkszeredai lakónegyedbe bemerészkedő medve

21:30

Hajnaltól, amíg a lábunk bírta – válogatott képeink a csíksomlyói búcsúból

20:59

Hitben és hőségben – videóösszefoglaló a kánikulára esett csíksomlyói búcsúról

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában

A legrosszabb forgatókönyvre alapozva telepítették ki a lakókat Parajdon

Süllyedéseket észleltek a Dózsa-bányánál, kitelepítik a környékbeli lakókat – frissítve

Hétfő reggeli jelentés: nincsenek új beomlások Parajdon, de a korábbiak növekedtek

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában

Korodi környezetvédelmi miniszterként nem értesült a parajdi sóbánya problémáiról

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában

Rendet vágott Hargita Megye Tanácsának működésében az új elnök

Könyv a négyszáz éves nagyenyedi kollégium múltjáról

Fotó: Gergely Imre

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium századokon át Erdély és Magyarország egyik legfontosabb oktatási intézménye volt. Nagyon sok református család felmenői között találunk olyanokat, akik az egykori főiskola diákjai voltak. Garda Dezső történészt még szorosabb kötelékek fűzik az intézményhez. Azzal, hogy megírta az iskola történetét, az utolsó rektor professzornak, dédapjának is emléket állít.

Gergely Imre

2022. július 18., 15:362022. július 18., 15:36

A családja üldöztetését, kisemmizést, a Nagyenyedről való menekülést is meg kellett élnie a gyermek Garda Dezsőnek, aki akkor ennek okát még nem érthette. Később, az enyedi kollégium levéltárában végzett kutatásai során szembesült azzal, hogy miért is tartotta ellenségének a kommunista rendszer a Garda családot, merthogy

az erdélyi magyar közéletben, a református egyházban, oktatási életben meghatározó szerepet töltöttek be a felmenői.

Fotó: Gergely Imre

A Bethlen Gábor Kollégium története a 19. század végéig címmel kiadott új könyvbe a dédapja, Garda József munkásságát is bemutatja, aki az utolsó rektorprofesszora volt a főiskolának, amely 1896-ig működött abban a formában ahogy azt Bethlen Gábor megszervezte, azt követően pedig egyszerű középiskolává alakult át.

A levéltári kutatások és a könyv írása közben jöttem rá, hogy az enyedi kollégium valójában népfőiskolának is tekinthető, hiszen az alsóbb osztályokban a diákok egymást tanították. Az enyedi oktatás szinte felülmúlja a legmagasabb szintűnek tartott dániai vagy svéd népfőiskolai mozgalmat is

– emelte ki a könyvet író Garda Dezső.

Ugyanakkor Nagyenyed közvetlen hatással volt a későbbi erdélyi közoktatási hálózat felépítésére is, a mai marosvásárhelyi Bolyai, vagy sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium létrejöttére, életére is befolyással bírt. Sokáig

az enyedi kollégium rektorának a jóváhagyásával történhetett meg más református iskolák igazgatóinak kinevezése.

A könyv részletesen bemutatja azokat a küzdelmeket, amelyeket Garda József rektorprofesszor folytatott annak érdekében, hogy

a kollégium megtarthassa főiskolai jellegét, és hogy végül hogyan szüntették meg itt a papneveldét és ezzel miként veszítette el az intézmény felsőoktatási rangját.

A Bethlen Gábor Kollégium fennállásának 400. évfordulójára a gyergyószentmiklósi F&F kiadó gondozásában megjelent kiadvány (Garda Dezső történész 29. könyve) tartalmazza több száz enyedi oktató és diák névsorát is. A kötetet Funkenhauzer Zsófi illusztrációi és Bartos-Elekes Zsombor térképei gazdagítják.