Kire célzott Kövér László?

„Nemcsak kitartó, sziszifuszi munka kell ahhoz, hogy egyről a kettőre jussunk, hanem sokszor kockázatvállalás, bátorság is, és ezt leginkább azok felejtik el, akiknek elcsatolt közösségek vezetőiként az lenne a dolguk, hogy példát adjanak a saját honfitársaiknak” – fogalmazott a fideszes politikus. A magyar parlament elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának azt mondta, tudatosítani kell nemcsak a szűk, kis Magyarországon belül, hanem az elcsatolt területek magyarságának vezetői körében is, hogy ingyen semmit nem adnak. Azon túl, hogy „nem veszik magukra” Kövér nyilatkozatát, a romániai magyar politikai alakulatok jobbára egymásra mutogatnak.

Kovács Péter nem hinné, hogy az RMDSZ-re vonatkozna Kövér László nyilatkozata, hisz meglátása szerint a szövetség minden egyes alkalommal a végsőkig elment a romániai magyarság jogainak a kiharcolásában. „Nem kommentálnám a nyilatkozatot, mert nem minket érint. Azt tudom viszont elmondani, hogy figyelembe véve a hazai realitásokat és a 7 százalékos számarányunkat, mi minden telhetőt megtettünk és megteszünk az erdélyi magyarságért” – szögezte le az RMDSZ főtitkára. Szerinte, ha ez nem így lenne, a szövetségre sem volna szükség.

Kövér László nyilatkozatának „minden egyes szavával egyetért” az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette ki annak alelnöke, Papp Előd. Szerinte, ha nem így lenne, mint ahogy a Magyar Országgyűlés elnöke gondolja, a Néppárt sem jött volna létre. „Szervezetünket éppen a romániai magyar politikai életet kisajátító szervezetek gyenge teljesítménye hívta létre. Ha ezek eleget tesznek küldetésüknek és beváltják ígéreteiket, az EMNP-re nem lett volna szükség” – fejtette ki Papp Előd.

Helyénvalónak tartja Kövér nyilatkozatát Mezei János, aki nem hiszi, hogy az anyaországi politikus azzal éppen a Magyar Polgári Pártot vette volna célba. Az MPP alelnöke szerinte a bátor kiállás és a kockázatvállalás az egyetlen megoldás az erdélyi magyarság helyzetének a javítása érdekében. „Úgy érzem, hogy az évek során a polgári párt sokkal nagyobb kockázatot vállalt fel, mint a többi romániai magyar politikai alakulat” – vélekedett Gyergyószentmiklós polgármestere. Kérdésünkre, hogy ez miben nyilvánult meg, a polgáriak második embere elmondta, hogy már csak a választás szabadságának a megteremtése is egy bátor lépés volt abban az időben, amikor sokan még nem tartották járhatónak az RMDSZ-en kívüli utat. Mezei ugyanakkor ide sorolta a székely nagygyűlések megszervezését, a nemzeti öntudat erősítéséért és a jelképek használatáért vívott harcot. Példaként említette a magyarellenes hangulatot előidéző címer-visszahelyezést a Salamon Ernő Gimnázium homlokzatára.

„Mi jó tíz éve, megalakulásunk óta vállaljuk a kockázatot” – szögezte le a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, majd felidézte azt az időszakot, amikor az autonómiaküzdelemben a hatalom börtönbüntetéssel fenyegette a szervezet tagjait. Elődjét, Fodor Imrét plakátosztogatás közepette kísérték be az erdőszentgyörgyi rendőrőrsre, az SZNT makfalvi szimpatizánsait, a Magyar Polgári Párt helyi önkormányzati képviselőit pedig a 2012-ig regnáló RMDSZ-es polgármester feljelentése következtében hurcolta meg a rendőrség és hallgatta ki az ügyészség. Az illető személyek nem tettek mást, mint Maros megyében elsőkként tűzték ki a székely zászlót a makfalvi községháza homlokzatára. „Amikor Marosvásárhely volt polgármesterét, Fodor Imrét vagy a makfalvi embereinket bevitték a rendőrségre, egyikük sem tudta, hogy tettének mi lesz a következménye. Egyesek tizenöt éves börtönbüntetéssel fenyegetőztek, de ők akkor is vállalták tettüket” – mondta el Izsák Balázs.