Ki kell védeni a magyarellenes jogsértéseket

Az Ökumenikus Nagytalálkozón igét hirdetett Illés Dávid, a Budapest-Déli Református Egyházmegye esperese, aki a 40. zsoltár első négy versét idézte, mely véleménye szerint útmutatóul szolgálhat az ember számára az adventi várakozás idején. Az áhítatot követően a köszöntések sorát házigazdaként Bogárdi-Szabó István református püspök kezdte meg, aki a karácsonyi történetet is felelevenítve, kifejtette: az igazi advent az egymás irányába való közeledést jelenti. Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus püspök, az Ökumenikus Nagytalálkozó korábbi házigazdája felszólalásában hangsúlyozta: a szolidaritás nem elméleti, hanem gyakorlati feladat. Példaként említette a vajdasági Temerinben egy polgárt bántalmazó magyar fiatalokat, akiket – mint mondta – túlzottan szigorú szabadságvesztésre ítéltek, és azokat, akiktől megvonták állampolgárságukat, amiért felvették a magyart. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „a hívőben soha nem lehet bosszú, soha nem lehet gyűlölet”. Dutka Ákos Karácsonyi beszélgetés az Úr Jézussal 1923-ban című versét a szlovák állampolgárságától nemrég jogtalanul megfosztott Boldoghy Olivér felvidéki színművész szavalta el.

Az esemény fővédnöke, Schmitt Pál magyar köztársasági elnök köszöntő levelét Nemes Csaba, Tőkés László budapesti irodavezetője, politikai főtanácsadó tolmácsolta: „Mi, magyarok, igazán tudjuk, mi a várakozás. És valóban: olyan nemzet vagyunk, amely ezerszeresen is megbűnhődte, megszenvedte a sikert. Elkötelezett európai nemzet vagyunk, amely megérdemelten foglalja el helyét a kontinens közösségében. Tiszteletet érdemlünk az erényeinkért, elismerést a győzelmeinkért. Csak azt várjuk a világtól, amit mi is megadunk mindenki másnak: megértést, igazságosságot, tisztességet, a jogok méltóságát.”

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében hangsúlyozta: minden nemzet küldetése a saját értékeinek felmutatása, megőrzése. Az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket nem rendelhetjük alá semmilyen más országénak, fogalmazott, majd emlékeztetett arra, hogy nem fogadható el semmilyen kettős mérce, mint ahogy nem fogadható el az sem, hogy a magyar embereket másodrangú állampolgárnak tekintsék hazájukban. Berndt Posselt EP-képviselő arról beszélt, hogy \"eljön az az idő, amikor Magyarországot körös-körül uniós tagországok veszik körül.\" A bajorországi képviselő a nacionalizmust, materializmust, és totalitarizmust létünk démonjainak nevezte, melyekkel szemben keresztényekként  kötelességünk harcolni. Pawel Cebula minorita szerzetes a lengyelek magyarokkal szembeni szolidaritását közvetítette beszédében. „Több mint ezer éves barátságunk a kereszt fényében mélyült el és gyümölcsözött” – fogalmazott a szerzetes, majd hozzátette, „a rosszat csak jóval lehet legyőzni, a lelki gyógyulás csak a megbocsátás útján lehetséges”.

Az esemény eszmei házigazdája Tőkés László püspök, EP-alelnök ünnepi beszédének elején a korábbi – szegedi és marosvásárhelyi – nagytalálkozókat elevenítette fel, amelyek a mostani alkalomhoz hasonlóan, magyar közösségeink védelmének jegyében zajlottak.

„A megbékélésre vágyó »Pünkösdváró Európa« Szegeden meghirdetett lelki programja nyomán, ez alkalommal – a székelyföldi Hargita jelképes helyszínéről kiindulva – Európa és a Kárpát-medence Adventje jegyében juttatjuk kifejezésre hitünket és reménységünket. Trianon után kilenc évtizeddel a Duna-mentén élő népek, értelemszerűen pedig saját sorsunkra és jövendőnkre nézve reménykedünk a prófétai ígéret beteljesülésében, amely ekképpen hangzik: »És feltámad néktek, akik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lészen az Ő szárnyai alatt…«” – mondta az EP alelnöke. Hangsúlyozta az összefogás és a szolidaritás-vállalás szükségességét a Kárpát-medencében. Az Ökumenikus Nagytalálkozó célját illetően, az esemény eszmei házigazdája kijelentette: „III. Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozónkon a kiáltás, a szabad szólás Isten adta jogán emeljük fel szavunkat a szomszédos országok legtöbbikében, a volt Kis-Antant országaiban tovább folytatódó és időről-időre felerősödő magyarellenesség újabb és újabb megnyilatkozásai ellenében, és a határok fölött újraegyesülő nemzet, a magyar állampolgárságukat visszanyerő honfitársaink összefogásával és szolidaritásával vállalunk közösséget és állunk ki magyarságuk miatt megpróbáltatást szenvedő, idegenbe szakadt Testvéreink mellett.”

A Kárpát-medencei magyar egyházak képviselői közül elsőként Német László, a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke szólalt fel, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiatal generáció hitbeli megújulása rajtunk is múlik, ugyanakkor az igazi gyógyulás egyedül Istentől jön. Fazekas László felvidéki püspök a tálentumok példázatát elevenítette fel, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Jézus rajtunk is számon fogja kérni, mit tettünk nemzetünk megmaradása és gyermekeink jövőjének biztosítása érdekében. „Ez az adventi találkozó azért fontos, mert a csöndes szolidaritás-vállalásban megélhetjük az egy nemzethez való tartozás érzését” – mutatott rá. Fabiny Tamás, a budapesti Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke Sütő András, a nagytalálkozó elnevezését is viselő Advent a Hargitán című drámai alkotásából Bódi Vencel imáját idézte. Ennek alapján jelentette ki: „Hiszem, hogy Európa meghallgatja a magyarság segélykiáltását, és az eljut az emberekhez”. Baán István hajdúdorogi görög katolikus püspöki helynök a karácsony titokzatosságát szemléltette egy görög katolikus ének példáján, felhívva a figyelmet arra, hogy akik a karácsonyi titkot keresik, azok az egyszerű külső alatt is megtalálják.

A nagytalálkozó ünnepi hangulatát emelte Szvorák Katalin művésznő fellépése, aki két, Illés Lajos által megzenésített verset adott elő a népes publikum előtt – tájékoztat Tőkés László EP-alelnök sajtóirodája