
Fotó: Thomas Campean
December 31-ig csipezés valamennyi kutyára, kötelező ivartalanítás csak a korcsokra vár a törvény szerint. Ám mi lesz azután, és hogyan kell értelmezni a fajtaválogató törvénykezést? – többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ állatorvosok és kutyatartók segítségével.
2014. november 05., 14:352014. november 05., 14:35
2014. november 05., 14:352014. november 05., 14:35
Ahhoz, hogy megértsük, miért hozhattak hazánkban olyan szigorú törvényt, amely a keverék kutyák kötelező ivartalanítását írja elő, kicsit vissza kell pillantanunk az időben. Tavaly szeptember másodikán szörnyű eset rázta meg a hazai közvéleményt: egy négyéves kisfiút kutyák martak halálra Bukarestben.
A fővárosban egyébként is akkut problémát jelentő kóborkutya-helyzet megoldásaként mindenki gyors és hatékony intézkedést követelt, így már 2013. szeptember 10-én elfogadta a parlament a 2001/155-ös sürgősségi kormányrendeletet módosító és kiegészítő 2013/258-as törvényt. Ez utóbbi többek közt tartalmazta azt az előírást, hogy ha 14 napon belül a befogott kóbor kutyát nem viszik haza, vagy fogadják örökbe, akkor el kell altatni. A jogszabály módszertanában szerepelnek a kóborkutya-problémát orvosolni igyekvő különböző előírások (köztük a mikrocsipezés, ivartalanítás, kóbor ebek elaltatása), és az esetleges kihágásokra érvényes bírságok is. Ám 2014. június 20-án – legalábbis elviekben – felfüggesztették a törvényt, miután az osztrák székhelyű nemzetközi állatvédő szervezet a Vier Pfoten (Négy Mancs) előbb a kormánytól kérte a rendelet felfüggesztését, majd miután ez nem történt meg, az állatvédők a fellebbviteli bírósághoz fordultak. Időközben a nyilvánosságra került ügyészségi iratok szerint a bukaresti kisfiút nem kóbor ebek, hanem egy cég őrkutyái ölték meg.
Akárhogy is, a „kóborkutya-törvény” létezik, és állítólag hatékony is: a kutyákat felügyelő és védő hatóság, az ASPA szerint hétszer kevesebb bejelentést kapnak a fővárosban. Tavaly 34 ezer ebet fogtak be a főváros utcáin, közülük 16 ezret örökbe adtak, másik 16 ezret pedig elaltattak. A „kutyaütő” intézményt vezető Răzvan Băncescu szerint viszont még így is 20 ezer törvényen kívüli kóbor kutya van Bukarest utcáin.
A teljes írás az Erdélyi Napló november 6-án megjelenő 44. lapszámában olvasható.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!