Kétharmados többséget szerezhet a balliberális oldal

Öt nappal a december 9-i parlamenti választások előtt egyértelműnek tűnik, hogy a májusban hatalomra került Szociálliberális Unió (USL) kényelmes többséget szerez a kétkamarás bukaresti törvényhozásban, és megőrizheti kormánypozícióját. A kérdés mindössze az, képes lesz-e kétharmados többségre szert tenni az USL, amely két közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett adatai szerint is begyűjti a szavazatok legkevesebb hatvan százalékát. Mögötte jelentős lemaradással, kevesebb mint húszszázalékos támogatottsággal „kullog” a jobboldali politikai pártok alkotta Igaz Románia Szövetség (ARD), továbbá a tíz százalékon álló ultrapopulista Dan Diaconescu Nép Pártja. A felmérések szerint rajtuk kívül egyedül az RMDSZ lesz képes átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a törvényhozásból négy évvel ezelőtt kihullott szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Pártnak esélye sincs visszakapaszkodni.

Ennek ellenére sokan nem nézik jó szemmel a balliberálisok várható hatalmon maradását. A bánsági származású Herta Müller Nobel-díjas író a The Guardian című brit lapnak adott interjúban sztálinista alakulatnak nevezte a Victor Ponta kormányfő vezette, az USL gerincét alkotó román szociáldemokrata pártot (PSD), amely szerinte a múltba vezeti vissza az országot. Hasonlóképpen vélekedik Traian Băsescu államfő is, aki szerint a balliberálisok befolyásuk alá akarják vonni a független állami intézményeket – elsősorban az igazságszolgáltatást –, és veszélyeztetik a titkosszolgálatok, az alkotmánybíróság, az ombudsman és a médiahatóság függetlenségét. Az Evenimentul zilei napilapban tegnap megjelent interjúban Băsescu leszögezte: fenntartja magának azt az alkotmányos jogot, hogy ő jelöljön miniszterelnököt, bármilyen nagy arányú győzelmet is aratna a politikai ellenfeleit tömörítő, idén nyáron másodszor is a menesztésével próbálkozó USL. Arra a felvetésre, hogy Ponta nemrég Francois Hollande francia államfő közbenjárását kérte majdani kinevezése érdekében, Băsescu kizártnak nevezte, hogy az EU országai közül bármelyik befolyásolni próbálná őt e téren. Egyébként az alkotmány szerint az államfő mozgástere nagy, mivel csak a választásokon győztes párttal való konzultálást írja elő, de nem pontosítja, hogy a győztes párt jelöltjét kell-e megbíznia kormányalakítással.