Kárpótlás a Batthyáneum visszaszolgáltatásának a késéséért

Az Emberi Jogok Európai Bírósága honlapján megtalálható, keddi keltezésű ítélet szerint a román állam az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdon védelmére vonatkozó előírásait szegte meg azzal, hogy 14 év óta nem értesítette az egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi verdikt szerint ez annál inkább megmagyarázhatatlan, mivel egy jelentős történelmi és kulturális értéket képviselő tulajdonról van szó.

A bíróság megemlítette, a főegyházmegye 1798-ban adományként kapta a Batthyáneum könyvtárat és az abban működő csillagvizsgálót. Az 1947-es államosításig az egyház volt az egyedüli tulajdonosa az intézménynek. A bíróság tekintettel volt arra az 1998-as sürgősségi kormányrendeletre, amelyben a román állam a Batthyáneum épületét is visszaszolgáltatta a római katolikus egyháznak. A visszaszolgáltatásra azonban nem került sor, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) Fehér megyei szervezete peres úton megakadályozta azt. A Gyulafehérvári Táblabíróság 2003 októberében jogerős ítéletben utasította el az érsekség visszaszolgáltatási kérelmét.

A strasbourgi székhelyű bíróság arra kötelezte a román államot, hogy fizessen 15 ezer euró kárpótlást, és 10 ezer euró perköltséget a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének.

Komáromi Attila, a főegyházmegye jogásza elmondta, az emberjogi bíróság azt kifogásolta, hogy az 1998-ban elindított visszaszolgáltatási folyamat félbeszakadt. Amint elmondta, a restitúciós sürgősségi kormányrendelet még csak a könyvtárnak otthont adó ingatlanról szólt. A román állam azonban 2002-ben törvényben rögzítette a restitúció kereteit, és a törvény immár az ingatlanokkal együtt államosított ingóságok visszaszolgáltatásáról is szól. A Batthyáneum esetében a könyvtárban őrzött kódexek, ősnyomtatványok jelentenek felbecsülhetetlen értéket. Ezek egyikét a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseki helynöke elmondta, az egyház valamennyi állásfoglalásában leszögezte, nem mond le a Batthyáneum tulajdonjogáról. Azt is megemlítette viszont, hogy többször is felajánlották, hogy szívesen megosztják a gyűjtemény felügyeletét az állammal. Az érseki helynök sajnálatosnak tartotta, hogy a Batthyáneum máig nem látogatható. Megjegyezte, még az érsekség képviselői is csak előzetesen megkért bukaresti engedéllyel léphetnek az épületbe. Az érseki helynök szerint Romániában a kódexek, ősnyomtatványok mintegy háromnegyedét őrzik a Batthyáneumban.