Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
2023. október 02., 13:032023. október 02., 13:03
2023. október 02., 15:212023. október 02., 15:21
Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.
A kitüntetett 11 millió svéd koronát (közel egymillió euró összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át – írja az MTI.
A díjazottak úttörő eredményeikkel, amelyek alapvetően megváltoztatták az mRNS és az immunrendszer kölcsönhatásának megértését,
Gunilla Karlsson Hedestam, a Nobel-díjat odaítélő testület tagja kiemelte, hogy a két tudós munkája rendkívül fontos volt az életmentés szempontjából, különösen a világjárvány korai szakaszában.
Az mRNS-vakcinák fejlesztésének lenyűgöző rugalmassága és sebessége megnyitotta az utat az új technológia előtt ahhoz, hogy más fertőző betegségek ellen is alkalmazzák. A jövőben terápiás fehérjék célbajuttatásához és bizonyos ráktípusok kezeléséhez is használható lehet – mutatnak rá a Nobel-bizottság közleményében.
Fotó: Rosta Tibor/MTI
Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült mindkét díjazottal beszélnie a bejelentés előtt, és mindketten nagyon boldogok voltak az elismerés miatt.
Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus 1955-ben született Szolnokon, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, és ott szerezte meg PhD-jét is. Az MTA ösztöndíjasaként 1985-ig az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában, majd a philadelphiai Temple Egyetemen és a bethesdai Egészségtudományi Egyetemen kutatott. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol 2013-ig tanított és kutatott, majd a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke lett. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora és a Pennsylvaniai Egyetem adjunktusa.
Fotó: Rosta Tibor/MTI
Drew Weissman 1959-ben született a Massachusetts állambeli Lexingtonban. A Bostoni Egyetemen diplomázott, és ott is szerezte meg PhD-jét 1987-ben. Kórházi gyakorlatát a Harvard Egyetem egyik oktatókórházában végezte, posztdoktori kutatását a Nemzeti Egészségügyi Intézetben folytatta. 1997-ben alapította meg kutatócsoportját a Pennsylvaniai Egyetemen, ahol jelenleg az RNS-innovációs intézet vezetője.
„A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat – mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
A biokémikus újságíróknak és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetőinek a bejelentést követően azt mondta, a fiatal diákoknak azt üzeni,
Az SZTE kutatóprofesszora azt tanácsolta a fiataloknak, élvezzék azt a munkát, amit végeznek, mert ha így tesznek, egyre jobbak lesznek benne. A stressz kutatójaként ismertté vált Selye Jánost idézve hangsúlyozta, arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni.
Fotó: Rosta Tibor/MTI
Karikó Katalin kérdésre válaszolva visszaemlékezett arra, hogy édesanyja minden évben meghallgatta, kinek ítélték oda a Nobel-díjat, bízva benne, egyszer a nevét olvassák be. Pedig előfordult olyan időszak, amikor
Szabó Gábor akadémikus, az SZTE korábbi rektora úgy fogalmazott, az idén Nobel-díjjal elismert kutatás társadalmi hatásai jóval erősebbek, mint a korábbi években díjazottaké.
A fizikus professzor – aki Karikó Katalinnal egy időben végzett az SZTE elődjén, a József Attila Tudományegyetemen – úgy vélte: láthatóan a kutatónő személye is lenyűgözte a Nobel-díj bizottságot.
Tudományos eredményei mellett elképesztő kitartásáért különdíjat érdemelne, hiszen az mRNS-hez kapcsolódó első kísérleteit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte, majd ezt a munkát folytatta az Egyesült Államokban, ám néhány év múltán kutatásai támogatását megszüntették.
– hangsúlyozta az akadémikus.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség 65 személy ellen nyomoz, egy gyanúsított ellen pedig megindította a büntetőeljárást a Ghost Guns (szellemfegyverek) elnevezésű művelet keretében, amely során hétfőn 131 házkutatást tartottak.
Egy második román állampolgárt is azonosítottak a spanyolországi áradások halálos áldozatai között – tájékoztatott kedden a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Az Egyesült Államok keleti államaiban megkezdődött kedden az általános választás, amelyen az elnök személyéről, a Képviselőház összetételéről és a szenátusi helyek mintegy harmadáról szavaznak az amerikaiak - számol be róla az MTI.
Az idei harmadik negyedévben 4,7 százalékkal nőtt az újonnan forgalomba helyezett személyszállító járművek száma 2023 azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16. és november 1. között 571 110 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték és eltiltották szakmájának gyakorlásától Nelu Tătaru volt egészségügyi minisztert.
A 2024-es amerikai elnökválasztás, amelyet kedden tartanak, a 60. elnökválasztás lesz az Egyesült Államok történetében. Kamala Harris a demokraták jelöltje, ellenfele a 45. elnök, a republikánus Donald Trump lesz.
Maia Sandu nyerte a Moldovai Köztársaságban megszervezett vasárnapi elnökválasztást. Újrázhat az államfői székben a jelenlegi elnök.
Az idei év első kilenc hónapjában több mint 219 millió lej értékben foglaltak le hamisított termékeket Romániában a határrendészek.
Az év első kilenc hónapjában a rendőrök 10 246 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, amelyek közül 4133-ból bírósági távoltartási végzés lett – számolt be szombaton a rendőrség.
1 hozzászólás