
Fotó: Lukácsi Lehel
Közel 40 százalékkal drágulhat januártól a távhő, amennyiben a kormány nem módosítja a földgázár liberalizálásának ütemtervét – hívta fel a figyelmet az Országos Energiaügyi Hatóság (ANRE).
2014. november 24., 21:242014. november 24., 21:24
Az illetékesek rámutattak: a problémát az jelenti, hogy a hőerőművek és a városi távhőszolgáltatók – mint ipari fogyasztók – számára 2015-től valósulna meg az árliberalizáció, vagyis januártól már szabadpiaci áron, az eddigihez képest jóval több pénzért kell megvásárolniuk az energiaforrást.
Ennek nyomán a szolgáltatók kénytelenek lesznek nagymértékben drágítani a távhőt a háztartási fogyasztók számára, akik így hátrányba kerülnek a saját hőközponttal rendelkező fogyasztókkal szemben, hiszen számukra 2021-ig fokozatosan, egyszerre csak kis arányban nő a távhő ára.
Az ANRE és több mangánszolgáltató ezért felszólította a kormány hatáskörébe tartozó, a Răzvan Nicolescu tárca nélküli miniszter által vezetett energiaügyekért felelős főosztályt, hogy sürgősségi rendelet révén a hőerőműveket és távhőszolgáltatókat helyezzék át a földgázt szabályozott áron vásárló fogyasztók kategóriájába, így elkerülhető lesz, hogy egyszerre hatalmas teher nehezedjen a lakosság egy részére. Néhány magánvállalat eközben az ipari fogyasztókra vonatkozó gázár-liberalizálás elhalasztását is kéri a kormánytól.
Nicolae Havrileţ, az ANRE elnöke úgy nyilatkozott: számításaik szerint a távhő gigakalóriánkénti ára 27–38 százalékkal drágulhat azon háztartási fogyasztók számára, akik nem rendelkeznek saját hőközponttal. Rámutatott: ezt az adatot is közölték a kormányzati főosztálynak elküldött igénylésben.
Az energiaügyekért felelős főosztály hétfőn közleményben jelezte, hogy megvizsgálja a romániai gázpiaci árakat felügyelő ANRE részéről érkezett kérést, ugyanakkor további, a liberalizálás ütemtervének módosítását indokoló számadatokra van szükséges a hatóságtól. A kormányzati illetékesek rámutattak: a szabadpiaci naptár részleges vagy teljes felfüggesztéséhez mindenképpen szükség lesz az Európai Bizottság beleegyezésére. Ugyanakkor azt is leszögezték, hogy „a belső termelésből származó földgáz ára január elsejétől nem változik a mostani értékekhez képest a háztartási fogyasztók számára”.
Răzvan Nicolescu egyébként szeptemberben jelentette be, hogy a kabinet meghatározatlan időre felfüggeszti a gáz árának liberalizációs ütemtervét, amit legalább két és fél évvel kitol a jelenleg hatályos tervhez képest. „Aggodalomra ad okot, hogy a lakosság egyre nehezebben tud fizetni az elhasznált energiaforrásért, ezért ideje intézkedéseket hozni az ügyben. Az elmúlt két év során fokozatosan csökkent az átlagbér, a földgáz pedig eközben 16 százalékkal drágult” – hangsúlyozta akkor a tárca nélküli miniszter.
Mint rámutatott: arra kérték az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze a liberalizációs ütemterv két és fél éves felfüggesztését, illetve a belső termelésből származó energiaforrás árának jelenlegi szinten való tartását legalább 2016 júliusáig. Nicolescu később úgy nyilatkozott: a bizottsággal folytatott tárgyalások „jó eredménnyel” zárultak, de az EB egyelőre nem döntött hivatalosan az ügyben. „Elképzelhető, hogy Romániának az európai bírósághoz kell fordulnia, hogy megvédje álláspontját” – vélekedett néhány hónapja a tárca nélküli miniszter.
Mint ismeretes, a román hatóságok 2012-ben állapodtak meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálják a hazai kitermelésű gáz árát.
Az új tervek szerint ezt a határidőt 2021. július elsejéig tolják ki. Az eredeti megegyezés alapján ugyanakkor az ipari fogyasztóknak már 2015-től szabadpiaci áron kellene vásárolniuk az energiaforrást. A liberalizációs naptár szerint egyébként a földgáz árát negyedévente kell emelni.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!