Isărescu: nem engedjük zuhanni a lejt

A jegybankelnök úgy látja, hogy a román fizetőeszköz 2015-ben is egyensúlyi helyzetben marad. „A lej egy élő deviza, reagál… Hosszú pihenési időszaka volt, de reagál. Felléphet egyensúlyvesztés is. Ahogy történt az decemberben is. A pénzügyminisztérium masszív kifizetéseket eszközöl, sok lej kerül a piacra. Nem bámuljuk a történéseket, reagálunk. (…) Készen állunk, akárcsak tavaly, hogy egyensúlyvesztés esetén gyorsan beavatkozzunk” – fogalmazott Isărescu, utalva annak a lehetőségére, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet.

Elmondása szerint egyébként nincs alapja az árfolyam nagy kilengésének, mivel a folyó fizetési mérleg hiánya alacsony, fedezik azt a közvetlen külföldi beruházások, így a beavatkozás egyensúlyvesztés esetén megmagyarázható, bár a jegybanknak nincs célkitűzése az árfolyam alakulására, s nem is zavarja az 5 százalékig terjedő ingadozás. Az egyensúlyi helyzetet egyébként szerinte nagyjából a tavalyi árfolyam jelentette, amikor is 4,38 és 4,52 lej/euró között ingadozott.

Nincs ok aggodalomra a Reuters által megkérdezett elemzők szerint sem, úgy vélik ugyanis, hogy a közép-kelet-európai gazdaságok elég szilárdak ahhoz, hogy hozzájáruljanak devizájuk – köztük a lej – megerősödéséhez az elmúlt hetekben tapasztalt értékvesztés után. Becsléseik szerint a lengyel zlotyi az euróhoz képest az év végére a mostaninál 4,7 százalékkal lesz erősebb, a forint 3,2 százalékkal, a lej 2,2 százalékkal, a cseh korona pedig 1,1 százalékkal. Az elemzők 4,4 lej/eurós árfolyamot várnak a 2015-ös év végére.

Ötödére csökkent a letétek kamatja
Történelmi minimumra csökkent november végére a magánszemélyek lejes banki letétjének a kamatja, a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítésében szereplő 2,93 százalékos éves kamat közel egy százalékponttal elmarad az egy évvel korábban regisztrált értéknél, s ötöde a válság begyűrűzése kezdetén jegyzett átlagos kamatszintnek. 2009-ben ugyanis az éves kamat még a 16 százalékot is elérte. Történelmi mélyponton volt egyébként a lejben igényelt hitelek után fizetendő kamat értéke is, éves szinten 7,8 százalékról van szó. Mint ismeretes, a jegybank 2013-ban és 2014-ben egyaránt ötször mérsékelte az alapkamatot, miután az infláció a várakozásokhoz képest alacsonyabb értéken maradt. A trend pedig idén is folytatódik, szerdán a BNR 25 bázisponttal, 2,5 százalékra csökkentette az alapkamatot, ami újabb történelmi mélypontnak számít.