Hogyan szavazhat az anyaországban a külhoni magyar?

Eszerint csak az szavazhat majd, aki kéri felvételét a névjegyzékbe; a választási feliratkozás bevezetése érdekében az alkotmányt is módosíthatják. Az alaptörvény megváltoztatását a fideszes Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár terjesztette kedden a Ház elé. A politikus azt rögzítené az alkotmányban, hogy sarkalatos törvény a választójog gyakorlását regisztrációhoz – a javaslat megfogalmazása szerint „kérelemre történő névjegyzékbevételhez” – kötheti. A feliratkozás menetrendje szerint a választási iroda levélben tájékoztatja az embereket a regisztrációról. A négyévenkénti feliratkozás szeptember 1-jétől – ha a következő év első felében választás van – a szavazás előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a következő ciklusban esedékes összes általános és időközi választásra; aki azonban a két regisztrációs időszak között válik nagykorúvá, 17 éves kora betöltése után bármikor kérheti felvételét a névjegyzékbe. A Magyarországon élők ezt személyesen, a jegyzőnél, vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül tehetik meg, illetve szeptember 1-jétől két héten át a jegyzőnek címzett levélben is regisztrálhatnak.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel, a regisztrációs időszak alatt bármikor. A választói névjegyzékben szereplők adatait egy központilag vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. A határon túl élő magyar állampolgárok csak levélben adhatják le szavazatukat úgy, hogy az a szavazást megelőző napon éjfélig megérkezzen a választási irodába. De leadhatják a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot a magyarországi szavazást megelőző 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is.