Hitelátváltás: EU-s normával védekeznek a bankok

A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy a magáncsőd intézménye csak abban az esetben lehet hatékony, ha nem ad lehetőséget a visszaélésekre. Amint a munkáltatói tanács közleményében kifejtette: egy 2014-es EU-s irányelv szerint a devizahiteleket csak az átváltáskor érvényben lévő árfolyam szerint lehet konvertálni.

A normát ugyan csak 2016 márciusától kell alkalmazniuk a tagországoknak, de a CPBR szerint „már ettől az évtől figyelembe lehet venni a jogszabály kidolgozásánál”. A tanács szerint kizárólag a bankok és az ügyfelek között született egyéni megállapodás nyomán lehet más, például a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyamon átváltani lejre a deviza alapú kölcsönt.

„Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a piacgazdasági és az európai irányelveket figyelmen kívül hagyó jogszabály kiszámíthatatlanná teszi az országot a beruházók számára, és az ügyfeleket is nehéz helyzetbe hozhatja. Előfordulhat például, hogy ugyanazoknak a kedvezményeknek fognak örülni azok, akik objektív okok miatt képtelenek fizetni havi törlesztőrészleteiket, illetve akik több százezer vagy több millió svájci frank vagy euró alapú kölcsönt vettek fel ingatlanbefektetésre” – hangsúlyozta a banki munkáltatókat tömörítő szervezet.

A magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban a CPBR azt írja: csak abban az esetben támogatják a kezdeményezést, ha a jogszabály nem ad lehetőséget a visszaélésekre, és csakis a „szélsőséges helyzetben lévő” adósoknak nyújt segítséget.

„A tervezetet eddig helytelenül mutatták be a hatóságok és a sajtó is, hiszen sokan úgy értelmezik, hogy a magáncsőd mindenkinek megoldást jelent, aki hosszabb vagy rövidebb ideig pénzügyi gondokkal küzd, ennek ellenére krízishelyzetben sem hajlandó engedni életszínvonalából. Tévedés – a magánszemélyek fizetésképtelenné nyilvánítása éppen a bevételek hatékony átcsoportosításáról szól” – vélekednek a romániai pénzintézetek.

A CPBR-nek hat tagja van: a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a BRD, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Ţiriac, az ING és a Volksbank – a hat pénzintézet a hazai bankpiac aktíváinak mintegy felét birtokolja, illetve az alkalmazottak több mint egyharmadát ők foglalkoztatják. Svájci frank alapú hitelt összesen tizennégy hitelintézet – ezek közül tizenegy bank – biztosít Romániában.

Az érintett 75 ezer ügyfél 32 százaléka a Bancposttól, 24 százalék a Volksbanktól, 20 százalék a Piraeus Banktól, 11 százalék pedig a Raiffeisentől vett fel kölcsönt. A Román Nemzeti Bank (BNR) becslése szerint közel 4,3 milliárd lejes, 950 millió eurós kárt okozna a tizenegy banknak, ha az érvényben lévő frankkölcsönöket a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyam alapján váltanák át lejre.

A Transilvania Bank segítené a Volksbank adósait
A Volksbankot felvásárló Transilvania Bank közbelépne az osztrák pénzintézet romániai leányvállalata svájcifrank-hiteleseinek megsegítése érdekében. Noha a Versenytanács hivatalosan még nem bólintott rá a tranzakcióra, a bukaresti hivatal által hozott döntés értelmében a Transilvania Bank beleavatkozhat az ügy megoldásába. Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke úgy nyilatkozott: azért határoztak így, mert a Volksbank ügyfeleinek nagy részét nehéz helyzetben van. A Volksbank az adósok megsegítése érdekében nemrég arról döntött, hogy az ügyfeleknek április 17-éig a december 31-én érvényes 3,8035 lej/svájci frankos árfolyam alapján kell fizetniük törlesztőrészletüket. A Román Nemzeti Bank (BNR) közlése szerint egyéként csütörtökön az egy nappal korábbi értékhez képest 2 százalékkal erősödött a lej a svájci frankkal szemben, az árfolyam így elérte a 4,2748-as értéket. Sorozatban ez már a negyedik nap volt, amikor a frank veszített értékéből a lejjel szemben.