Hiányolt kisebbségi törvény

Az ET rasszizmus és Intolerancia-ellenes Tanácsa (ECRI) által kiadott, nem kötelező érvényű ajánlásokat megfogalmazó dokumentum felrója Bukarestnek, hogy még mindig nem sikerült elfogadni a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, és azt is negatívumként említi, hogy az 5 százalékos küszöb akadályozza a kisebbségeket abban, hogy a többségéhez hasonló körülmények között válasszák meg képviselőiket. Ugyancsak bírálja, hogy a rasszista alapú sértéseket nem bünteti a törvény, és nincs olyan intézmény, amely a Btk. rasszizmussal kapcsolatos cikkelyeibe ütköző megnyilvánulásokról gyűjtene adatokat.

Magyarság mint sérülékeny közösség

A dokumentum a magyarságot is a sérülékeny közösségek között említi. A magyaroknak szentelt fejezet a – Székelyföldet beolvasztó – közigazgatási átszervezési tervekre és a székely zászló tiltására utal, majd felkéri a román hatóságokat, ne alkalmazzanak kettős mércét a nemzeti és regionális jelképek használata tekintetében.

Az ECRI-jelentés rámutat, hogy míg a székely zászló miatt a hatóságok beperelték a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokat, más megyék zavartalanul használhatják regionális jelképeiket, illetve a hatóságok védelmükbe vették azt az iskolás lányt, aki egy Kovászna megyei iskolában román nemzeti hajszalaggal tüntetett a magyar nemzeti ünnepen, és emiatt fenyegetés érte. Elítélik a Kolozsvári CFR labdarúgócsapat mérkőzésein az ellenfél szurkolói által hangoztatott magyarellenes rigmusokat. A strasbourgi szaktestület ezért az etnikai ellentétek következetes és diszkrimináció-mentes kezelését sürgeti.

Visszaigényelt ingatlanokról is szót ejtenek

Az ET szakértői bizottsága a kommunizmus idején államosított egyházi és (nemzeti/etnikai) közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyhatósági hátráltatását is szóvá teszi, rámutatva, hogy a legutóbbi ECRI-jelentés óta a visszaigényelt kétezer ingatlanból csak 568-nak a helyzete rendeződött. A jelentés azt ajánlja: Bukarest központi koordinációval lendítse ki a restitúció ügyét a holtpontról.

A dokumentum szerint a romániai cigány közösség gyakran válik diszkrimináció vagy a méltóságát sértő kijelentések áldozatává a politikai osztály részéről. A politikusok ezen kijelentéseit a sajtó rendszerint nem bírálja, hanem átveszi – mutat rá dokumentum.