Három halott, tucatnyi sebesült Ukrajnában

Korábban a helyi média arról számolt be, hogy az Azovi-tenger északi partján fekvő város laktanyájához helyi idő szerint este nyolc körül mintegy ötszáz álarcos oroszbarát aktivista érkezett, és körbevette a laktanyát. A beszámolókat ismertető Dpa hírügynökség szerint a támadók azt követelték az ukrán belügyi laktanya katonáitól, hogy adják át minden fegyverüket, és álljanak át a lázadók oldalára.

Az ITAR-TASZSZ azt jelentette, hogy mikrobuszokkal a helyszínre érkező, szürke egyenruhás ismeretlenek Molotov-koktélokat kezdtek el bedobálni a kaszárnya területére, amire válaszul bentről lövések dördültek és tűzpárbaj alakult ki. Találat ért egy mentőautót és két közelben lévő lakást is. A bentlakók kimenekültek, a találat okozta gázszivárgás miatt.

A tűzpárbajban három oroszbarát aktivista meghalt, további 13 pedig megsebesült. A belügyminiszter beszámolója szerint 63 embert őrizetbe vettek, a legtöbb támadót lefegyverezték.

Az orosz határ közelében fekvő 450 ezres ukrán nagyváros honlapja csütörtök hajnali egy óra körül arról adott hírt, hogy a közeli Sztarodubovka irányából katonai konvoj tart Mariupol felé. Nem sokkal ezután a honlap arról számolt be, hogy abbamaradt a lövöldözés a laktanyánál.

Ukrán visszavonulás Donyeck megyében

Eközben visszavonták a kelet-ukrajnai Donyeck megyéből a „terrorellenes hadműveletre” kivezényelt ukrán kormányerőket és 15 páncélozott harci járművet, miután Moszkva-barát aktivisták és helyi lakosok blokád alá vonták őket.

Az ukrán védelmi minisztérium csütörtökön Kijevben azt közölte, hogy az egységet teljes egészében Dnyipropetrovszkba, saját bázisára vonták vissza.

Moszkva-barát aktivisták szerdán a kelet-ukrajnai Kramatorszk mellett hatalmukba kerítették a kormányerők hat páncélozott deszant-harcjárművét. A kormánycsapatokat a rendteremtési hadművelet keretében a szakadár fegyveresek ellen küldték ki, akik Donyeck megye több városában állami épületeket foglaltak el.

Fegyveres oroszbarát szeparatisták a múlt hét vége óta legalább tíz kelet-ukrajnai városban foglaltak el rendőrségi és más középületeket.

E támadásokat a kijevi kormány szerint orosz ügynökök szervezik. Oroszország ezzel szemben azt állítja, hogy a térség orosz ajkú lakosságának az új kijevi vezetés elleni spontán tüntetéseiről van szó.

Orosz erők hasonló támadásokat hajtottak végre március elején az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten, amely felett alig két hét alatt átvették az ellenőrzést, s a terület egy gyors népszavazást követően március 21-re Oroszországhoz csatlakozott.

Putyin elismerte: a krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak

Vlagyimir Putyin a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő televíziós műsorban – most először – elismerte, a krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását.

Azt mondta, „az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak”.

Vlagyimir Putyin azt is közölte, Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Azt mondta, országa kész volt „a kialakult geopolitikai realitások közepette” építeni kapcsolatait (Ukrajnával), de „az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen”.