Gyógyír a poszttrianoni traumára

A fideszes politikus rámutatott: minden magyar érdeke, hogy kihozzuk a határok feletti összetartozásból, amit lehet, erre hívja fel a figyelmet évről-évre a nemzeti összetartozás napja. A külügyi államtitkár hangsúlyozta: mindent meg kell tenni az anyaországi élet szervezésével az államigazgatásban, az önkormányzatokban, a gazdaságban és a szellemi életben azért, hogy a határon túliak „magától értetődő kapcsolódási pontokat” találjanak. „Meg kell tenni mindent, hogy a határon túli magyar szervezetekkel – így az Erdélyi Magyar Néppárttal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal is – olyan együttműködési programokat alakítsunk ki, amelyek minden szakterületen felszabadítják az összetartozásban rejlő energiákat, és értéket teremtenek. Ezáltal pedig megőrzik és átörökítik az új nemzedékeknek az összetartozást” – mondta Németh. Hozzátette: meg kell tenni mindent ezekért a célokért a szomszédos országokkal és a nemzetközi partnerekkel való együttműködésben is, olyan projektek indításával, amelyek szorosabbá teszik a kapcsolatokat a magyarországi és a szomszédos országok társadalma, nemzetei és gazdaságai között.

A külügyi államtitkár elmondta, Nyugat-Európa számos országában beigazolódott, hogy a kisebbségek területi és kulturális autonómiaformái segítik az önmegvalósítást, az energiák felszabadulását, és ez így van a Kárpát-medencében is. „Több autonómia, több teljesítmény. Több teljesítmény, gyorsabb felemelkedés. Gyorsabb felemelkedés, jobb Közép-Európa” – foglalta össze az államtitkár a nemzeti összetartozás programját.

Tőkés László erdélyi EP-képviselő az ünnepségen azt mondta: Trianon nem egyedi, egyszeri esemény, hanem 93 éve tartó gyilkos folyamat. „Állandó poszttrianoni traumában élünk, ezért nagyon fontos az anyaország támogatása a külhoni magyarság számára” – hangsúlyozta az EMNT elnöke, aki szerint ez az ünnep egy történelmi eseményen, Trianonon, és egy kristálytiszta eszményen alapul, ami nem más, mint az összetartozás. „Ez az, ami magyarok százezreit gyűjti össze ezekben a napokban. Gyásznap helyett az egymásra találás napját éljük át” – hangsúlyozta Tőkés, majd a székely lobogót magasba emelve azt mondta az egybegyűltek előtt: „ezt a zászlót senki nem veheti ki a kezünkből”. Kijelentette: a romániai magyarok nem akarnak az erdélyi szászok, svábok és zsidók sorsára jutni, akiket „kemény valutáért árusítottak ki.”

Az Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.