A határon túli magyar autonómiatörekvések magyarországi támogatásáról vitatkozott egy, a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett pódiumbeszélgetésen Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Schiffer András, az LMP társelnöke.
2015. augusztus 22., 19:192015. augusztus 22., 19:19
Schiffer András úgy vélte, hogy Magyarország feladta a határon túli autonómiatörekvések támogatását azzal, hogy az értékelvű külpolitikát a pillanatnyi gazdasági érdekek kiszolgálásával helyettesítette.
„A kalmárkodásnak alávetett geostratégia azt a látszatot keltette, hogy Magyarország Putyin csatlósa, és ezt Bukarest remekül kihasználja. Ezzel házal Brüsszelben, Washingtonban, ez pedig óriási csapás a határon túli magyarság törekvéseinek” – jelentette ki Schiffer András. Az LMP társelnöke szerint ez azért is rossz, mert a térség országai fokozottan egymásra lennének utalva, csak akkor lenne esélyük a felemelkedésre, ha együttműködnének egy új Európa megfogalmazásában.
Gulyás Gergely cáfolta, hogy a kormány letért volna az értékelvű külpolitika útjáról, és méltánytalannak tartotta azt a vádat, hogy nem támogatják a határon túli autonómiatörekvéseket. „Egy ilyen jellegű magyar állami tevékenység 2012 januárja óta a magyar alkotmánnyal is ellentétes lenne” – jelentette ki a fideszes politikus. Azt azonban elismerte, hogy „Magyarországnak nem jó a nemzetközi elismertsége, és ez sok esetben az érdekérvényesítő képessége erejét is mérsékli”.
Példaként hozta fel, hogy a kormányoldalnak az Európa Tanácsban a kisebbségi jogok érvényesítése helyett arra kell pazarolnia az energiáját, hogy elhárítsa azt a „Magyarország elleni hadjáratot”, amelyet a MSZP is támogat. „Jó lenne, ha eljutnánk oda, hogy a nemzetközi szervezeteken belül a magyar érdeket közösen tudjuk érvényesíteni” – jelentette ki a frakcióvezető-helyettes.
Azt is hozzátette azonban, hogy nem kell csodát várni a nemzetközi szervezetektől. Antall József, Horn Gyula és Orbán Viktor első kormánya alatt jó volt Magyarország nemzetközi megítélése, de akkor sem sikerült előbbre mozdítani a határon túli autonómiatörekvéseket.
Gulyás Gergely is úgy látta, hogy a térség országainak a közös fellépését „az alapvető közösségi jogok megtagadása” akadályozza. Hozzátette, az együttműködés szükségességének a belátását várják valamennyi környező állam politikai elitjétől. „A magyar politikai, társadalmi és tudományos elitnek is arra kell törekednie, hogy erre rádöbbentsük a szomszédos államokat” – jelentette ki a politikus.
Schiffer András szerint az egymásrautaltság felismerését az is hátráltatja, hogy a nagyhatalmak a térség országai közötti konfliktusok kihasználásával tudják a saját geostratégiai érdekeiket érvényesíteni.
Az MTI tudósítójának a kérdésére, hogy Magyarország kezdeményezi-e az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződés felülvizsgálatát, mindketten árnyalt választ adtak. Korábban az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke indítványozta az alapszerződés felülvizsgálatát, és megfeleltetését a 21. századi realitásoknak. Amint Toró T. Tibor egy tavalyi sajtótájékoztatón elmondta, a felek 2015. szeptember 16-ig jelezhetik egymásnak, ha változtatni szeretnének a szövegen. Ha ezt nem teszik, az alapszerződés hatálya 2016 szeptemberétől újabb tíz évre meghosszabbodik.
Gulyás Gergely a kérdésre elmondta, a módosítási kezdeményezésnek kizárólag szimbolikus jellege lenne, hiszen alig van esélye annak, hogy a jelenlegi román kormánnyal sikerüljön megállapodni a kényes kérdésekről. „Azt kell mérlegelni, hogy egy ilyen szimbolikus kezdeményezés az erdélyi magyar közösség érdekében áll-e” – jelentette ki Gulyás Gergely. Schiffer András úgy vélte, a lehetőséggel élnie kellene Magyarországnak, de annak a tudatában kellene megfontolni a magyar lépést, hogy Romániában a magyar-román viszony „belpolitikai kártya”, és „a jó szándékú magyar felvetés is a román választási küzdelem részévé válhat”.
Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
szóljon hozzá!