Fogyasztóvédelem: jogosak a frankhitelesek panaszai

A fogyasztóvédelem beszámolója szerint az ügyfelek a tájékoztatás hiánya mellett arra is panaszkodnak, hogy a pénzintézetek gyakran önkényesen, beleegyezésük nélkül módosítják a hitelszerződés előírásait, és a határidőt átlépve utalnak vissza nekik bizonyos összegeket.

A kliensek beszámolója szerint emellett gyakran előfordul, hogy a bankok törvénytelenül tulajdonítanak el pénzt a fizetésükből vagy bankszámlájukról, valamint egyoldalúan módosítják a törlesztőrészletet, holott azt a 2010/50-es kormányrendelet szerint fixen kellene tartani.

Emellett amiatt is sokan panaszkodnak, hogy a bankok hibásan számolják ki a büntetőkamatot – a rendes kamat és a kezelési költségek után is bírságot számolnak fel, holott az említett rendelet alapján ugyancsak törvénytelen.

A fogyasztóvédelem álláspontjával egyetért Philippe Lhotte, a BRD vezérigazgatója, aki csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: komoly kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a pénzintézetek mind a 75 ezer romániai frankhiteles ügyfelet korrekt módon tájékoztatták a kockázatokról.

„A bankoknak kötelességük lett volna a részletes tájékoztatás, ez hozzátartozik a szakmai etiketthez. Amennyiben ezt elmulasztották, most kell vállalniuk a felelősséget” – fogalmazott a banki vezető.

Lhotte azt is elmondta: a BRD összesen öt svájci frank alapú hitelt adott, és mind az öt ügyfelüknek azt javasolják, hogy az árfolyam január közepén bekövetkezett megugrása előtti érték alapján váltsák át a kölcsönt lejre. „Nem adhatunk leckét más pénzintézeteknek, de kötelességünk tisztességesen viselkedni” – tette hozzá a bankár, aki egyébként az említett öt frankhitel kibocsátásakor még nem volt az intézet vezérigazgatója.

A fogyasztóvédelem minden panaszos frankhiteles ügyfél szerződését külön megvizsgálta, egyúttal felszólította az érintett pénzintézetet, hogy javasoljon megoldást a kliens számára a fennálló problémára.

Mint kiderült: egyetlen esetben sem sikerült kompromisszumra jutni, ezért a hatóság a „visszaélés-gyanús” ügyeket a bíróságnak továbbítja, ugyanakkor bírságot ró ki a pénzintézetekre. Eddig két hitelintézet esetében merült fel, hogy jogtalan intézkedéseket hoztak, a beszámolóban azonban nem nevezik meg ezeket, amíg a jogi eljárás folyamatban van.

Noha a hitelszerződések szerint lehetőség van a valuta alapú kölcsönök lejre való átváltására, amennyiben az árfolyam az eredeti értékhez képest legalább tíz százalékkal növekszik, az ANPC tájékoztatása szerint ezt a pénzintézetek többsége egy olyan cikkellyel védte ki, amely szerint „a banknak joga van, de nem kötelessége” lejre váltani a hiteleket. „Ráadásul egyetlen pénzintézet sem figyelmeztette ügyfeleit, hogy milyen kockázatokat vállalnak, amennyiben az eredeti pénznemben tartják meg hitelüket” – hívta fel a figyelmet a fogyasztóvédelem.

A hatóság hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a lej/svájci frank-árfolyam növekedésének ne legyenek „súlyos szociális következményei”, sürgősen megoldást kell találni, és konkrét intézkedéseket hozni. „Megoldást csak az érintett hitelintézetek javasolhatnak, de rendkívül fontos, hogy a terhet ne csak az ügyfélre hárítsák” – olvasható a beszámolóban.

A fogyasztóvédelem szerint a lejre való átváltás nyomán legalább 20–25 százalékkal csökkenteni kell a nehéz helyzetben levő ügyfelek hitelét, ezt például a kamat vagy a banki illetékek mérséklésével lehetne elérni. A hatóság úgy véli: megoldást jelenthet a valutaalapú kölcsönök lejre való átváltását előíró 2014/17-es európai uniós irányelv, amelyet a közeljövőben szeretnének Romániában is hatályba léptetni – az előírást néhány napon belül közvitára bocsátják.

Az ügyfelek sem akarják a kormányra hárítani a felelősséget: a frankhiteleseket tömörítő Facebook-csoport – amelyhez már több mint 22 ezren csatlakoztak – közlése szerint a terhet a „legfőbb felelős” bankok és a kliensek között kellene megosztani. Az ügyfelek közül többen is számításokat végeztek, és arra jutottak, hogy a hitelek lejre való átváltása nyomán a bankoknak nem keletkezne veszteségük, mindössze csökkenne a profitjuk.

A banki ügyfelek nemcsak a svájcifrank-kölcsönök miatt nyújtottak be panaszt a fogyasztóvédelemhez: mint kiderült, 2014-ben összesen 7658, a pénzintézetek által nyújtott szolgáltatásokat kifogásoló bejelentést kapott a hivatal.

Az ANPC az eseteknek mintegy felénél állapította meg, hogy a panasz indokolt, ezek 60 százalékánál pedig sikerült peres úton kívül rendezni a problémát. A hatóság tavaly 407 kihágásról állított ki jegyzőkönyvet – száz ügyben a bíróság döntött –, és összesen 3,2 millió lejben rótt ki bírságot. A fogyasztóvédelmi eljárások nyomán ugyanakkor 1,2 millió lejt, több mint 60 ezer eurót és 23 ezer svájci frankot szolgáltattak vissza károsult banki ügyfeleknek.

Az ANPC egyebek mellett amiatt rótt ki bírságot, mert a banki szerződésben nem tüntettek fel minden kezelési költséget és más illetéket, de azért is szankció járt, ha a pénzintézet nem közölte pontosan, hogy a bankautomata által elnyelt kártyát mikor kaphatja vissza az ügyfél.