Felvidék: 60 ezerrel kevesebb magyar

A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok számaránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent. Hasonló mértékben csökkent azoknak a száma is, akik a Felvidéken magyar anyanyelvűnek vallották magukat. 2011-ben 508.714-en (9,4 százalék) tekintették magukat magyar anyanyelvűnek, miközben 2001-ben még 572.929-en (10,7 százalék) vallották magukat magyar anyanyelvűnek.

Az aktuális adatok szerint 8,7 százaléka azoknak a szlovákiai állampolgároknak a számaránya, akik azt vallották, hogy otthon leggyakrabban a magyar nyelvet használják. Ehhez képest eltérést mutat azoknak az aránya, akik nyilvános közegben is leggyakrabban a magyar nyelvet használják, ennél a kérdésnél ugyanis 7,3 százaléknyian jelölték meg a magyar nyelvet.

Megyék szerinti elosztásban százalékarányosan legtöbben a déli régiókban, a nyitrai (24,6 százalék) a nagyszombati (21,8 százalék) és a besztercebányai (10,2 százalék) megyében vallották magukat magyarnak Szlovákiában. A szlovák statisztikai hivatal szerint jelentős mértékben – a 2001-es egy százalékról 2011-ben hét százalékra – nőtt azoknak a népszámlálásban részt vevő szlovák állampolgároknak az aránya, akik nem jelölték meg nemzetiségi hovatartozásukat.

Ezzel egy időben – Romániával ellentétben – Szlovákiában 2001-től 2011-ig 0,33 százalékkal (17.581 fő) nőt a lakosság összlétszáma, ami a legalacsonyabb lakosságszám-növekedés a népszámlálások történetében. Az elmúlt 10 év alatt az egyedüli jelentősebb létszámnövekedést a roma etnikumhoz tartozók csoportja tudhatja magáénak: a cigány lakosságnak az ország összlakosságához viszonyított aránya 2011-re elérte a 2 százalékot, számbelileg pedig meghaladta a 105 ezret.