Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:04

„Jóakarók” használják ki a magányos időseket

20:50

Az ANAF keresztülhúzta a számításokat Jászvásáron, nem lesz csapat a 2. Ligában?

20:39

Dohánnyal és hamisított ruhákkal üzletelő bandára csapott le a rendőrség

19:57

Több szem többet lát: bővítik a térfigyelőrendszert Mikóújfaluban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Újabb tömeges elbocsájtás Hargita megyében: több mint hetven dolgozóból csak kettő maradhat

Ezrek buliztak pénteken is a Vibe Fesztiválon

Felmérés: az erdélyi magyarok sokkal jobban bíznak embertársaikban, mint a romániaiak

Az erdélyi magyarok sokkal jobban bíznak embertársaikban, mint a románok. Képünk illusztráció

Fotó: Haáz Vince

Egy kutatás szerint az erdélyi magyarok sokkal jobban bíznak az emberekben, mint általában a romániaiak. Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeinek harmadik csomagját a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették kedden kolozsvári online sajtótájékoztatójukon – számolt be az MTI.

Székelyhon

2020. november 18., 16:282020. november 18., 16:28

2020. november 18., 16:292020. november 18., 16:29

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Horváth István, az intézet igazgatója elmondta, az European Values Study (EVS) felmérésében először vizsgálták az erdélyi magyar közösség értékválasztásait.

Az Európa 42 országában végzett felmérésnek ezúttal a bizalommal, a politikai értékrenddel és a környezetvédelemmel kapcsolatos eredményeit ismertették.

Kiss Tamás szociológus elmondta, az emberek iránti általános bizalom tekintetében az erdélyi magyarok a magyarországiakhoz hasonlítanak.

A magyarországiak 28,5 százaléka, az erdélyi magyaroknak pedig 27,6 százaléka gondolja, hogy az emberekben meg lehet bízni.

A romániai lakosság bizalmi aránya csekély 13,2 százalék, ami jelentősen kevesebb a magyarországi, illetve erdélyi magyarok bizalmi megoszlásánál.

Az általános bizalom kérdésében Magyarország és az erdélyi magyarok a keleti blokk első harmadában találhatók, nagyjából azon a szinten, mint a nyugati blokk legalacsonyabb bizalmi indexű országai (Olaszország és Franciaország),

Románia viszont a keleti tömb legtöbb országától is elmarad.

Az általános bizalmon túl az EVS 17 intézmény iránti bizalomra is rákérdezett. A válaszokból kiderült:

az erdélyi magyarok lényegesen jobban bíznak az egyházakban, mint a magyarországiak, és a romániai átlagot is lényesen meghaladják.

Lényegesen kevésbé bíznak meg az erdélyi magyarok a romániaiak összességéhez viszonyítva a fegyveres erőkben (42, illetve 80 százalék), az oktatási rendszerben (52, illetve 70 százalék), az EU-ban (39, illetve 49 százalék) és az igazságszolgáltatásban (38, illetve 47 százalék).

A kutatás kimutatta, hogy az erdélyi magyarok nagyobb arányban tagjai szervezeteknek, mint akár a magyarországiak, akár általában a romániai területen élők. Ez azonban elsősorban a vallási szervezeteknek köszönhető:

40 százalék számolt be arról, hogy tagja egy ilyen szervezetnek, (ami alatt jelentős részük valószínűleg egyháztagságot értett), szemben az összes romániai 21 és a magyarországiak 17 százalékával.

Székely István Gergő kutató ismertette: a felmérés az erdélyi magyarok politika iránti alacsony érdeklődését rajzolta ki:

csupán 37 százalékuk válaszolta, hogy nagyon vagy némileg érdekli a politika.

Bár ez az arány meghaladja a romániai átlagot (32 százalék), lényegesen elmarad a magyarországi értéktől (46 százalék), ami a szintén jóval alacsonyabb, mint néhány nyugat-európai állam (például Németország, Norvégia, Dánia) szintje.

A kérdőíven a válaszadókat arra is megkérték, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán helyezzék el magukat a politikai bal-jobb-spektrumon. Ezt az önbesorolást aztán néhány konkrét politikai kérdés követte, amelyek elsősorban az individualizmus, illetve az etatizmus között próbálták elhelyezni a megkérdezettek álláspontját. Az adatok azt rajzolták ki, hogy

az erdélyi magyarok jobboldalibbak mind általában a romániai, mind a magyarországi átlagnál.

A politika tartalmát illetően is a jobboldali álláspontokkal azonosultak a legnagyobb arányban.

A kutatás eredményei szerint a környezettudatosság tekintetében az erdélyi magyarság a posztszocialista országok egyik élen járó közössége. 71 százalékuk válaszolta azt, hogy a környezetvédelmet akkor is előnyben kell részesíteni, ha ez lassítja a gazdasági növekedést, és néhány munkahely megszűnését okozza. Ebben a kérdésben megelőzik a magyarországiakat (68,9) és álláspontjuk jelentősen különbözik a romániai átlagtól (49,7).

A témát jobban kibontó kérdésekre adott válaszok közül azonban csak egyesek erősítették meg ezt az erősen környezetbarátnak tűnő képet.