Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:19

Fordítottak a hajrában, megvédhetik címüket az argentinok

22:48

A végén talált be, a visszavágót is megnyerte az U Craiova

21:17

Zelenszkij: Ukrajna évi 10 millióról 20 millióra tervezi emelni dróngyártási kapacitását

21:15

Régiós döntőt játszik a Kovászna megyei kupagyőztes

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Felmérés a koronavírusról: az erdélyi magyarok egészségügyi érintettsége még alacsony, de a gazdasági már magas

A megkérdezettek mintegy 20 százalékának a megszokott elintéznivalók, illetve a bevásárlás megnehezedése jelent gondot

Fotó: Haáz Vince

Közzétették A koronavírus Erdélyben nevű felmérés első adatelemzését, amelyből kiderül, hogy az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a fertőzöttség aránya. A megkérdezett 7450 személy három százaléka gondolja azt, hogy elkapta már a vírust a tünetei alapján, és csak 0,1 százaléka számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van. Két fő probléma körvonalazódik: a háztartások bevételeinek csökkenése, illetve a szorongás érzésének növekedése.

Hajnal Csilla

2020. április 19., 22:042020. április 19., 22:04

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A koronavírus Erdélyben elnevezésű szociológiai felmérés április 1–10. között zajlott interneten és telefonon keresztül, célja pedig az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez. A kutatást önkéntes alapon készítette az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég, és 7450 személyt kérdeztek meg.

A megjelent eredmények az egészségügyi érintettséget és a szigorító intézkedésekhez való viszonyulást elemzik. Ezekből kiderül, hogy

a válaszadók egészségügyi érintettsége még nagyon alacsony, három százalékuk érzi úgy, hogy átesett a víruson a tünetei alapján, viszont a tesztelési szakaszig nem jutottak el.

Csupán 0,1 százaléka számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van. A válaszadók kevesebb mint negyede tartja valószínűnek a saját megfertőződését. Három százalékuk tartja nagyon valószínűnek, 19 százalékuk pedig inkább valószínűnek, hogy elkapja a koronavírust, a többség ennél kisebb esélyt lát erre.

A megfertőződésüket a legmagasabb kockázati csoportba tartozók tartják a leginkább valószínűnek – a súlyos krónikus betegek, illetve a közepesen súlyos betegséggel rendelkező 60 év felettiek.

A válaszadók 53 százaléka megfelelőnek tarja a kijárást korlátozó intézkedések szintjét

Fotó: Haáz Vince

Valamivel átlag feletti a közép-erdélyi, városi, fiatalabb, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében is a megbetegedést valószínűnek tartók aránya. Gazdasági ágazatok szerint a megfertőződés kockázatát a közigazgatásban, az egészségügyben és az alapszolgáltatási ágazatokban – energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék – dolgozók becsülik jelentősnek.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a betegség lefolyása mennyire lenne súlyos:

a válaszadók 51 százaléka enyhe vagy közepes szintű tünetekre számít, amivel nem kerülne kórházba, 23 százaléka gondolja, hogy kórházi kezelésre szorulna, illetve 5 százalék azoknak az aránya, akik nagyon súlyos, akár végzetes kimenetelű megbetegedéstől tartanak.

A betegségük súlyos lefolyását inkább nők, idősek, alacsonyan iskolázottak, illetve a magas kockázati csoportba tartozók tartják valószínűbbnek – derül ki a kutatásból.

A válaszadók 99 százaléka fontosnak tartja a rendkívüli védekezést a járvány idején. A kérdőívben megjelent formák közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése az elterjedtebb védekezési formák.

Fotó: Haáz Vince

Idősek, diákok, értelmiségiek tartják be leginkább

Mint kiderült, a válaszadók kétharmada szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását. 53 százalékuk csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát, további 13 százalékuk egyáltalán nem jár ki a házból – többségében saját elhatározásból, de vannak akik karantén miatt.

Csupán nyolc százalék azok aránya, akik nagyjából ugyanannyit járnak ki a házból, mint a szigorítások előtt.

A kijárási szigorításokhoz a leginkább alkalmazkodók az idősek, magas kockázati csoportba tartozók, másrészt ide tartoznak az egyetemisták és a tanulók, harmadrészt pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező, szellemi munkát végző aktívak. Azon rétegek is jól körülhatárolhatók, akik továbbra is a megszokott módon végzik tevékenységüket: az alapszolgáltatási ágazatokban, a mezőgazdaságban és a közigazgatásban dolgozók, a vállalkozók, önfoglalkoztatók számottevő része.

Bevételcsökkenés és szorongás

A kialakult helyzet két fő problémájaként a háztartások bevételeinek csökkenését, illetve a bezártság érzéséből fakadó szorongás, aggodalom növekedését jelölték meg.

A lélektani jellegű problémák legalább egyikét, azaz a bezártság érzését, egyedüllétet, hasznos időtöltés hiányát, családon belüli feszültségeket a válaszadók mintegy fele említette meg.

A válaszadók mintegy 20 százalékának a megszokott elintéznivalók, illetve a bevásárlás megnehezedése, vagy a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás jelent problémát. Az egyedüllétet, a társas kapcsolatok hiányát a válaszadók 18 százaléka, a hasznos időtöltés hiányát 16 százalékuk jelölte be – olvashatjuk az elemzésből.

Fotó: Haáz Vince

Főleg a székelyföldiek nem értenek egyet

Kiderült, a kormány járványügyi intézkedéseit a válaszadók 68 százaléka helyesli. Az egyetértők felülreprezentáltak a szórványmegyékben, az idősebbek és a magasan képzettek körében.

A bírálók inkább székelyföldiek, férfiak, fiatalok.

Az intézkedésekkel legkevésbé az önfoglalkoztatók és a vállalkozók értenek egyet, viszont körükben is azok vannak többségben, akik helyeslik a döntéseket.

A székelyföldi válaszadók 28,8 százaléka nem ért egyet a kormány intézkedéseivel

– derül ki a felmérésből.

Fotó: Haáz Vince

A megkérdezettek 53 százaléka megfelelőnek tarja a kijárást korlátozó intézkedések szintjét, 27 százalékuk további szigorításokat, 16 százalékuk pedig a szigorítások enyhítését látná jónak. A jelenlegi intézkedések szigorítását a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak.

Az enyhítés mellett átlagon felüli arányban a székelyföldiek, az alacsonyabban iskolázottak, a vállalkozók és az önfoglalkoztatók vannak

– írják a szociológiai kutatás elemzői.