Felmérés a koronavírusról: az erdélyi magyarok egészségügyi érintettsége még alacsony, de a gazdasági már magas
A megkérdezettek mintegy 20 százalékának a megszokott elintéznivalók, illetve a bevásárlás megnehezedése jelent gondot
Fotó: Haáz Vince
Közzétették A koronavírus Erdélyben nevű felmérés első adatelemzését, amelyből kiderül, hogy az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a fertőzöttség aránya. A megkérdezett 7450 személy három százaléka gondolja azt, hogy elkapta már a vírust a tünetei alapján, és csak 0,1 százaléka számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van. Két fő probléma körvonalazódik: a háztartások bevételeinek csökkenése, illetve a szorongás érzésének növekedése.
Hajnal Csilla
2020. április 19., 22:042020. április 19., 22:04
A koronavírus Erdélyben elnevezésű szociológiai felmérés április 1–10. között zajlott interneten és telefonon keresztül, célja pedig az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez. A kutatást önkéntes alapon készítette az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég, és 7450 személyt kérdeztek meg.
A megjelent eredmények az egészségügyi érintettséget és a szigorító intézkedésekhez való viszonyulást elemzik. Ezekből kiderül, hogy
Csupán 0,1 százaléka számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van. A válaszadók kevesebb mint negyede tartja valószínűnek a saját megfertőződését. Három százalékuk tartja nagyon valószínűnek, 19 százalékuk pedig inkább valószínűnek, hogy elkapja a koronavírust, a többség ennél kisebb esélyt lát erre.
A válaszadók 53 százaléka megfelelőnek tarja a kijárást korlátozó intézkedések szintjét
Fotó: Haáz Vince
Valamivel átlag feletti a közép-erdélyi, városi, fiatalabb, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében is a megbetegedést valószínűnek tartók aránya. Gazdasági ágazatok szerint a megfertőződés kockázatát a közigazgatásban, az egészségügyben és az alapszolgáltatási ágazatokban – energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék – dolgozók becsülik jelentősnek.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a betegség lefolyása mennyire lenne súlyos:
A betegségük súlyos lefolyását inkább nők, idősek, alacsonyan iskolázottak, illetve a magas kockázati csoportba tartozók tartják valószínűbbnek – derül ki a kutatásból.
A válaszadók 99 százaléka fontosnak tartja a rendkívüli védekezést a járvány idején. A kérdőívben megjelent formák közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése az elterjedtebb védekezési formák.
Fotó: Haáz Vince
Idősek, diákok, értelmiségiek tartják be leginkább
Mint kiderült, a válaszadók kétharmada szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását. 53 százalékuk csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát, további 13 százalékuk egyáltalán nem jár ki a házból – többségében saját elhatározásból, de vannak akik karantén miatt.
A kijárási szigorításokhoz a leginkább alkalmazkodók az idősek, magas kockázati csoportba tartozók, másrészt ide tartoznak az egyetemisták és a tanulók, harmadrészt pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező, szellemi munkát végző aktívak. Azon rétegek is jól körülhatárolhatók, akik továbbra is a megszokott módon végzik tevékenységüket: az alapszolgáltatási ágazatokban, a mezőgazdaságban és a közigazgatásban dolgozók, a vállalkozók, önfoglalkoztatók számottevő része.
Bevételcsökkenés és szorongás
A kialakult helyzet két fő problémájaként a háztartások bevételeinek csökkenését, illetve a bezártság érzéséből fakadó szorongás, aggodalom növekedését jelölték meg.
A válaszadók mintegy 20 százalékának a megszokott elintéznivalók, illetve a bevásárlás megnehezedése, vagy a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás jelent problémát. Az egyedüllétet, a társas kapcsolatok hiányát a válaszadók 18 százaléka, a hasznos időtöltés hiányát 16 százalékuk jelölte be – olvashatjuk az elemzésből.
Fotó: Haáz Vince
Főleg a székelyföldiek nem értenek egyet
Kiderült, a kormány járványügyi intézkedéseit a válaszadók 68 százaléka helyesli. Az egyetértők felülreprezentáltak a szórványmegyékben, az idősebbek és a magasan képzettek körében.
Az intézkedésekkel legkevésbé az önfoglalkoztatók és a vállalkozók értenek egyet, viszont körükben is azok vannak többségben, akik helyeslik a döntéseket.
– derül ki a felmérésből.
Fotó: Haáz Vince
A megkérdezettek 53 százaléka megfelelőnek tarja a kijárást korlátozó intézkedések szintjét, 27 százalékuk további szigorításokat, 16 százalékuk pedig a szigorítások enyhítését látná jónak. A jelenlegi intézkedések szigorítását a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak.
– írják a szociológiai kutatás elemzői.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
Kárpát-medence kincsei: a simontornyai vár
A simontornyai vár Tolna vármegye északi részén található. A várat az 1270-es években, gótikus stílusban építették.
Kárpát-medence kincsei: a simontornyai vár
Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után
Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal
Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal
Trump: Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg
Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.
Trump: Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
3 hozzászólás