Felmérés a koronavírusról: az erdélyi magyarok egészségügyi érintettsége még alacsony, de a gazdasági már magas

A koronavírus Erdélyben elnevezésű szociológiai felmérés április 1–10. között zajlott interneten és telefonon keresztül, célja pedig az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez. A kutatást önkéntes alapon készítette az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég, és 7450 személyt kérdeztek meg.

A megjelent eredmények az egészségügyi érintettséget és a szigorító intézkedésekhez való viszonyulást elemzik. Ezekből kiderül, hogy

a válaszadók egészségügyi érintettsége még nagyon alacsony, három százalékuk érzi úgy, hogy átesett a víruson a tünetei alapján, viszont a tesztelési szakaszig nem jutottak el.

Csupán 0,1 százaléka számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van. A válaszadók kevesebb mint negyede tartja valószínűnek a saját megfertőződését. Három százalékuk tartja nagyon valószínűnek, 19 százalékuk pedig inkább valószínűnek, hogy elkapja a koronavírust, a többség ennél kisebb esélyt lát erre.

A megfertőződésüket a legmagasabb kockázati csoportba tartozók tartják a leginkább valószínűnek – a súlyos krónikus betegek, illetve a közepesen súlyos betegséggel rendelkező 60 év felettiek.

Valamivel átlag feletti a közép-erdélyi, városi, fiatalabb, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében is a megbetegedést valószínűnek tartók aránya. Gazdasági ágazatok szerint a megfertőződés kockázatát a közigazgatásban, az egészségügyben és az alapszolgáltatási ágazatokban – energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék – dolgozók becsülik jelentősnek.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a betegség lefolyása mennyire lenne súlyos:

a válaszadók 51 százaléka enyhe vagy közepes szintű tünetekre számít, amivel nem kerülne kórházba, 23 százaléka gondolja, hogy kórházi kezelésre szorulna, illetve 5 százalék azoknak az aránya, akik nagyon súlyos, akár végzetes kimenetelű megbetegedéstől tartanak.

A betegségük súlyos lefolyását inkább nők, idősek, alacsonyan iskolázottak, illetve a magas kockázati csoportba tartozók tartják valószínűbbnek – derül ki a kutatásból.

A válaszadók 99 százaléka fontosnak tartja a rendkívüli védekezést a járvány idején. A kérdőívben megjelent formák közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése az elterjedtebb védekezési formák.

Mint kiderült, a válaszadók kétharmada szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását. 53 százalékuk csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát, további 13 százalékuk egyáltalán nem jár ki a házból – többségében saját elhatározásból, de vannak akik karantén miatt.

Csupán nyolc százalék azok aránya, akik nagyjából ugyanannyit járnak ki a házból, mint a szigorítások előtt.

A kijárási szigorításokhoz a leginkább alkalmazkodók az idősek, magas kockázati csoportba tartozók, másrészt ide tartoznak az egyetemisták és a tanulók, harmadrészt pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező, szellemi munkát végző aktívak. Azon rétegek is jól körülhatárolhatók, akik továbbra is a megszokott módon végzik tevékenységüket: az alapszolgáltatási ágazatokban, a mezőgazdaságban és a közigazgatásban dolgozók, a vállalkozók, önfoglalkoztatók számottevő része.

A kialakult helyzet két fő problémájaként a háztartások bevételeinek csökkenését, illetve a bezártság érzéséből fakadó szorongás, aggodalom növekedését jelölték meg.

A lélektani jellegű problémák legalább egyikét, azaz a bezártság érzését, egyedüllétet, hasznos időtöltés hiányát, családon belüli feszültségeket a válaszadók mintegy fele említette meg.

A válaszadók mintegy 20 százalékának a megszokott elintéznivalók, illetve a bevásárlás megnehezedése, vagy a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás jelent problémát. Az egyedüllétet, a társas kapcsolatok hiányát a válaszadók 18 százaléka, a hasznos időtöltés hiányát 16 százalékuk jelölte be – olvashatjuk az elemzésből.

Kiderült, a kormány járványügyi intézkedéseit a válaszadók 68 százaléka helyesli. Az egyetértők felülreprezentáltak a szórványmegyékben, az idősebbek és a magasan képzettek körében.

A bírálók inkább székelyföldiek, férfiak, fiatalok.

Az intézkedésekkel legkevésbé az önfoglalkoztatók és a vállalkozók értenek egyet, viszont körükben is azok vannak többségben, akik helyeslik a döntéseket.

A székelyföldi válaszadók 28,8 százaléka nem ért egyet a kormány intézkedéseivel

– derül ki a felmérésből.

A megkérdezettek 53 százaléka megfelelőnek tarja a kijárást korlátozó intézkedések szintjét, 27 százalékuk további szigorításokat, 16 százalékuk pedig a szigorítások enyhítését látná jónak. A jelenlegi intézkedések szigorítását a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak.

Az enyhítés mellett átlagon felüli arányban a székelyföldiek, az alacsonyabban iskolázottak, a vállalkozók és az önfoglalkoztatók vannak

– írják a szociológiai kutatás elemzői.