Erdélyi magyarok ezrei veszíthetik el nyelvi jogaikat

Az anyanyelv szabad használata terén segítséget nyújtó portál közleménye emlékeztet, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a nyelvi, kisebbségi jogok jelentős része ahhoz kötött, hogy egy településen vagy közigazgatási egységben az adott nemzetiséghez tartozók aránya eléri-e a teljes lakosság 20 százalékát. Emiatt jogvesztés következik be, ha egy településen a magyarság aránya 20 százalék alá süllyed. A helyi közigazgatási törvényt a 2005-ös módosítás alkalmából magyar kezdeményezésre kiegészítették egy új cikkellyel, amely szerint egyes kisebbségi jogok akkor is alkalmazhatóak, ha a jövőben egyes településeken az arány 20% alá csökken.

A nyelvijogok.ro szakértői szerint azonban ez a kiegészítés három ok miatt sem jelent megfelelő védelmet. Egyfelől a 131. cikk szerint ezeken a 20 százalékos küszöb alá süllyedt településeken immár nem kötelező, csak lehetséges a felsorolt kisebbségi jogok megadása. Másfelől ez a jogfenntartási lehetőség sem terjed ki minden, a helyi közigazgatási törvényben meghatározott nyelvi jogra, így például ezeken a településeken megszűnik az önkormányzati határozatok anyanyelvű igénylésének a joga. Harmadrészt egységesen megszűnnek azok a jogok, amelyeket nem a helyi közigazgatási törvény, hanem más jogszabályok garantálnak. Például odavész a 340/2004-es számú törvényben garantált jog a dekoncentrált szervekkel való anyanyelvű kapcsolattartásra; nem kell többé ezeken a településeken magyarul értő ügyfélszolgálati munkatársakat alkalmazni a hivataloknál, a kábelszolgáltatók törölhetik az összes magyar nyelvű csatornát a kínálatból.

A nyelvijogok.ro szerint a jogvesztés elkerülésére jogszabályi módosításokra lenne szükség, amelyeket még a hivatalos adatok nyilvánosságra hozatala előtt hatályba kellene léptetni. Így például megoldás lehet a vonatkozó jogszabályokban általában 20-ról 15 százalékra csökkenteni a nyelvi jogok határát, vagy annak általános szabályozása, hogy az etnikai arányok időközben bekövetkezett, a kisebbségek számára hátrányos megváltozása esetén továbbra is kötelező a nyelvi jogok biztosítása. A honlap szerint a fenti okokból a magyarság feltehetően elveszti nyelvi jogait többek között Kisjenő (Arad megye), Élesd (Bihar megye), Erdőd (Szatmár megye), Kőhalom (Brassó megye) és Felsőbánya (Máramaros megye) városában, továbbá Bodala (Brassó megye) Kajántó (Kolozs megye), Katona (Kolozs megye) és Szászfenes (Kolozs megye) községben.