Eltérően vélekednek az euró bevezetéséről

Az államfő indoklásában olyan államokra – Görögországra, Portugáliára és Spanyolországra – hivatkozott, amelyek az euróövezethez való csatlakozás után megfelelő versenyképesség hiányában „nem sokáig tudtak helytállni” az új környezetben. „Romániának ebből a szempontból van még tennivalója, de a gazdaság állása optimizmusra ad okot” – fogalmazott az államelnök.

Mint ismeretes, a kormány néhány napja juttatta el az Európai Bizottsághoz (EB) a 2014–2017-es periódusra vonatkozó konvergenciaprogramját, amely szerint „megvalósítható és szükségszerű cél”, hogy Románia 2019. január elsején csatlakozzon az eurózónához.

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója úgy vélekedett, hogy a céldátum meglehetősen merész, de jótékonyan hathat az ország politikai mozgósítására. Hasonlóan látja a helyzetet Cristian Popa kormányzóhelyettes is, aki szerint tartható a céldátum, az országnak azonban fel kell készülni, hogy a mostaninál jóval szigorúbb gazdasági feltételekhez kell alkalmazkodnia.

A kockázatokra figyelmeztetnek a szakértők

„Túlságosan optimistának” tartják ezzel szemben a 2019-es határidőt az Erste-csoport pénzügyi szakemberei, akik szerint az euróövezethez való csatlakozás leghamarabb 2021-ben valósulhat meg. Az elemzők úgy vélik: az ország döntéshozói figyelmen kívül hagyják az egységes fizetőeszköz bevezetésével járó kockázatokat és kihívásokat.

Az Erste tanulmányában azt is kiemelik, hogy Románia csatlakozási törekvése akkor is változatlan maradt, amikor a pénzügyi válság csúcspontján a fizetőeszköz létjogosultsága is megkérdőjeleződött, Magyarországon és Lengyelországban pedig háttérbe szorult a kérdéskör.

„Az eurózónához való csatlakozást az Európai Unióba való belépés óta történelmi jelentőségű célként határozták meg az éppen hatalmon lévők – a kérdéskör a kormányok döntésének elfogadtatásához szükséges horgonyt jelentette, a jelenség fenntartásában pedig a nemzeti bank is részt vett” – fogalmaztak az elemzők.

A szakértők rámutattak: az ilyen nagy jelentőségű projektek, mint az EU-hoz való csatlakozás, vagy „biztonsági öv” megszerzése a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) hozzájárultak, hogy az ország „lenyelje azokat a keserű pasztillákat”, amelyeket egyébként visszautasított volna.

A számadatok nem mindig tükrözik a valós helyzetet

Románia a maastrichti szerződésbe foglalt öt feltételből eddig egyet nem teljesített: eszerint az infláció aránya 12 egymást követő hónapban legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg az eurózóna legkisebb inflációs rátájával rendelkező tagállamainak átlagát. Az ország ugyanakkor eleget tesz annak a feltételnek, miszerint a költségvetési deficit nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, emellett az eladósodottság szintéjét is sikerült jóval a 60 százalékos határérték alatt tartani.

Egy másik követelmény a kamatrátára vonatkozik, amelyet szintén az euróövezet más tagállamaihoz kell igazítani, a nemzetközi szerződésbe foglalt ötödik előírás pedig az árfolyam-ingadozást érinti. „A következtetések szerint Románia jelenleg három kritériumnak tesz eleget, a másik két feltételt pedig egy–két éven belül teljesítheti. A pénzügyi válság azonban egyértelművé tette, hogy a számadatok nem mindig türközik egy ország valódi gazdasági helyzetét, amely így nem biztos, hogy vállalni tudja az idő előtti csatlakozással járó kockázatokat” – olvasható az Erste elemzésében.

A szakértők szerint a döntéshozóknak azt is figyelembe kell venniük, hogy Románia a munka termelékenysége tekintetében 50 százalékkal elmarad az eurózónához legutóbb csatlakozott tagállamoktól. Az egységes fizetőeszköz bevezetésének egy másik fontos feltétele az egy főre jutó GDP értéke, amely a vásárlóerőt befolyásolja, az ország azonban jelenleg alighogy eléri az uniós átlag felét.

„Az idő előtti csatlakozással Románia a társadalmi kirekesztést és a szegénységet kockáztatja. Ha feltételezzük, hogy a gazdasági növekedés a mostani ütemben halad, az országnak akkor is legalább hét–nyolc évre van még szüksége, mielőtt bevezetheti az eurót” – hívták fel a figyelmet a pénzügyi elemzők.